aranyviktornak szánva a 11-eshez, ami így szólt:

"A cukorka tarka papírja meg addig érdekes, míg ki nem bontottam. Mikor számba vettem a finom, ízletes cukrot, akkor eldobom a tarka papírt."

Mint nagyon édesszájú és ínyenc kérdezem tőled, papír nélkül hogy ismered fel a kedvenc cukrodat, és hogy fogsz belőle máskor is enni?

Pál apostol írta a Korinthusbelieknek, ne egyenek Isten asztaláról és az ördögök (démonok) asztaláról egyszerre.
Ha nincs papír, csinálhatnak neked egy olyan cukrot, amely kinézetre, sőt, ízre is olyan, mint a kedvenced...de ha csak egy inci-finci kis ciánt tesznek bele, akkor halott vagy. (Szellemileg, Isten szemében.) A papír azonosítja a cukrodat.

De fordítva is lehet: ha valami másfajta cukrot tesznek a te kedvenced papírjába, egyből észreveszed, hogy az a cukor nem az, amire vágytál, nem? ÉS akkor elkerülöd a forrását ENNEK a cukornak, és megkeresed a gyártóját az IGAZINAK.

Kodály mondása most úgy ideillik: "Csak tiszta forrásból..."