Törölt nick Creative Commons License 2021.12.04 0 0 1915

A katonanők kapnak megfelelő kiképzést és a tehetségüknek megfelelő beosztást a seregben. Lehet, hogy rádiós lesz, de lehet, hogy a bajor tehenészlány alkatával közelharcban is megállja a helyét. Plusz a jövő háborúit -- úgy hallottam -- drónok fogják vívni. :) De jobb lenne, ha csak árvíz idején, a homokzsákok pakolására vagy krízishelyzetben a lakosság irányítására  használnánk a hadsereget.

 

A dinasztia-alapító király is azért volt "erős", mert kivívta a harcosok elismerését a vezetői képességeivel. De gyakorta a nagy királyok utódai már eleve vérszegény kis nyomoroncok voltak (István, Mátyás stb.), szóval a vérvonalak szerinti uralkodás szerintem nem jó uralmi rendszer. Logikusabb lenne, mint a farkasfalkában: az öreg halálával vagy meggyengülésével a fiatal hímek maguk közül termelnék ki az új falkavezért.

 

A hiszti egy gyűjtőfogalom: beletartozik az is, ha a kisgyerek toporzékol, ha a nő siránkozik, hogy "mert sose figyelsz rám...", "százszor kértelek, hogy ne...". És beletartozhat a kiabálva előadott lelki bántalmazás is "semmire se vagy jó", "bezzeg a huffnágelpisti...". De a lelki bántalmazás soha nem lehet egyenértékű a fizikaival. Még amikor a családon belüli erőszakot a jogrend nem ismerte el, akkor se lehetett becsületsértésre testi sértéssel válaszolni, és a testi sértés nagyobb büntetési tételt vont maga után.

 

Ez a válságkezelés nem két nő közé van kitalálva, hanem munkahelyi teamekre, amikben van férfi és nő, öreg és fiatal stb. De minden emberi kapcsolatban alkalmazható, mert végtelenül egyszerű: meghallgatod, odafigyelsz rá és megérted, hogy mivel van baja. Ha tudsz változtatsz, ha nem tudsz, akkor ezen a ponton még szétválhattok barátokként, mert nem illetek össze. Miért ne lehetne nő és férfi között alkalmazni? Nincs a férfinak affinitása odafigyelni és változtatni a kapcsolat érdekében? Vagy szerinted a nő nem teszi meg ezt a férjének, csak a gyerekének vagy egy másik nőnek? Mire gondolsz itt, hogy nem lehet megvalósítani?

Előzmény: endrebá (1856)