Eleve az csúsztatás, hogy a hatalmas nők egyenlőséget követelnek. Az ugyanis még a francia forradalom egyik jelszava volt. A hatalmas nők ezzel szemben egyenlő bánásmódot akarnak. Egyenlő képességeket meg csak akkor lenne értelme kérni, ha azt egy jótündér kérdezné, mert jogrendszer ilyet nem tud biztosítani senkinek (egyelőre, de később esetleg exosceletonokkal megvalósítható).

Az egyenlő bánásmódot olyasmire értik, hogy ne akarják megdugni őket, mert jól néznek ki. A testükből élő embereknél, a munkaadói visszaélések mindkét nemben előfordulnak, a balettező férfit és a modellférfit is kap ajánlatokat, és nem kell élcelődni rajtuk, mert lefogadom, hogy még ha ők is pinabubusok, akkorsem középkorú producernők sunájára vágynak, tehát nekik is kellemetlen lesz az ügy, ha megteszik, ha nem.

Vagy ha képesek elvégezni egy munkát, akkor kaphassák meg a munkát annak ellenére, hogy esetleg szülni tudnak. Valaha kérdezték meg tőled egy munka betöltése előtt, hogy szoktál-e otthon barkácsolni? Pl. ha rosszul sül el a fatönkkiszedő preparált baltád, és lecsapod valamelyik végtagodat, ugyanúgy hónapokra vagy akár végleg kieshetsz a munkából. Vagy ha bunji jumpingolsz, bázisugrasz, gördeszkázol és lábad töröd stb. Vannak egészségügyi rizikók, ezek közül a kismamaság pont olyan, hogy az esetek többségében 8 hónapos korig bírja (legfeljebb nem a raktárba osztják be a lidl-ben), aztán fél év után apuka is mehet gyesre, de van bölcsőde is. Ha mégis otthon marad mind a három évre, akkor is volt rá 8 hónapja a cégnek, hogy ezt megtervezze, és felvegyen egy másik munkaerőt, akár határozott munkaszerződéssel, tehát egy barkácsolós/bázisugrós balesetnél sokkal betervezhetőbb.

Sokkal több történelemmel foglalkozó blogot és cikket kéne olvasnod. Nem a szegényember volt a gyenge, hanem az elkorcsosult nemesek, akik a vagyon egybentartása miatt belterjesen szaporodtak (vérzékeny cárevicsek, beszédképtelen nyálzó habsburgok stb.). A szegényembernél volt az erő, amit felfedezett magában. Ez a csőcselék diktatúrája egy szépen csengő bullshit. Egy igazi plurális demokráciában az országgyűlésbe bejutó pártok kénytelenek együttműködni és koalíciókat alakítani ki, és olyan törvényeket hozni, amelyek széles körű társadalmi konszenzuson alapulnak. Nem akarok a magyar belpolitikával foglalkozni, ezért csak annyit mondok, hogy ez Nyugat-Európában azért a legtöbb helyen elég jól működik: az emberek arra szavaznak, akik azt képviselik, amit ők akarnak (és nem arra, aki azért jobb, mert nem a másik párt), és akit beszavaznak a parlamentbe, az nem a vonaton egy iPaden írja át az Alaptörvényt, hogy a nő nő a férfi meg férfi, hanem szakértőket kér fel rá, hogy mit jelentene ez a változás, hogyan lehetne formulálni és a jogszabályba illeszteni, felméréseket rendelne a közvéleménykutatóktól is akár, ha olyan a téma. Aztán a törvénytervezetet megvitatná az országgyűlési bizottságban, ahova meghívná a téma szakértőit, akik a képviselő uraknak elmondanák, hogy mik az előnyei és hátrányai a változtatásnak, aztán módosítanák a törvényjavaslatot, és mehetne a bizottság ajánlásával az országgyűlés elé, hogy megszavazzák-e. És ott vagy átmenne, vagy elbukna. Aztán egy valódi államfő még mindig visszadobhatná megfontolásra. Ez nem csőcselék diktatúrája, hanem rendes, átgondolt munka lenne, aminek a végén nagyjából mindenki elégedett lehetne a törvénnyel vagy legalábbis belátná, hogy szükséges és arányos jogszabály készült, amit komolyan átgondoltak, nem csak egy iPaden bepötyögte találomra egy szál EU-képviselő, akinek nem is értjük, hogy ez miért lehet a munkája, mikor Mo-t kéne képviselnie az EU-ban. Ja, és egy valódi demokráciában TISZTELETBEN tartjuk azokat a felebarátainkat is, akiknek esetleg más az elképzelése a szebb jövőről, mert feltételezzük róla, hogy őszintén jót akar, és oka van rá, hogy miért van más állásponton, mint mi. Nem pedig lecsőcselékezzük.

A nők hatalmát illetően pedig, eszembe jutott az Önző gén (amit egyébként férfi írt, és nem feminista), hogy az emlősök nőstényei kiszolgáltatottak a szaporodás miatt. Eleve a nőstény 1-2 évre komoly terhet vesz magára, mert az utódját gondoznia kell. A hím ugyanis bármikor faképnél hagyhatja, mert a méhében megragadt az utód. Ezért abban érdekeltek, hogy minél erősebb és életképesebb utódjuk legyen, akit megéri gondozni, mert képes lesz felnőni, ezért válogatnak a hímek között, hogy minél jobb spermához jussanak. Ugyanakkor az utódvállalás a nő kockázata, mert a hím simán leléphet, hogy más nőstényeket is megtermékenyítsen, az utód már az anyaméhben, onnan már nagy eséllyel megszületik. Ezért vannak a nőstényeknek mindenféle trükkjei, hogy az utódgondozásra rávegyék a hímet is vagy csapatba verődve gondozzák az utódaikat. Pl. oroszlánoknál a nők a család, a hím az etetnivaló spermadonor és a többi hímtől védi a nőstényeket, akik megfojtanák a már megszületett utódokat. Az embernél ez a lelkizés és a hisztizés: bemeséljük, hogy van szerelem és házasság. És a hiszti is, ami persze mehet vakvágányra, és az asztal megszerelése helyett, amiről a vacsorát megeheti a család, a Gucci táska megvásárlására tevődik át. De erre meg azt tudom mondani, hogy aki olyan csajt tart, akinek a Gucci-táska kell, akkor ne hezitáljon, vegye meg a hiszti előtt, mert nyilván azért választotta, mert csinos a márkás gönceiben.