Kobzoska kedves
szavaidban komoly tapasztalatokat érzek. És megélt fájdalmakat. De ami megtörtént, az megtörtént. Lehet, hogy többek leszünk ezektől az "élményektől", de asszem erről a gyarapodásról mindnyájan szívesen lemondanánk :-)

Biztos, hogy lenne mit mondanunk egymásnak, hiszen - mint Te is mondod - nincs két egyforma ember, s minden ember, s annak minden érzése érték. Keveset foglalkozunk egymással, még szeretteinkkel is.

Kilépés a rossz kapcsolatból? Eccer már idéztem valahol egyik kedvenc Ady versemből, a "Kocsiút az éjszakában"-ból:

"Minden egész eltörött.
Minden láng csak részekben lobban.
Minden szerelem darabokban.
Minden egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér.
Utána mintha jajszó szólna,
Félig mély csend és félig lárma.
Fut velem egy rossz szekér."

Nagyon nehéz kilépni egy meglévő kapcsolatból annak, akinek lelki szükséglete, hogy legyen valakije. Valakije, aki szereti, aki gondol rá, aki simogatja. Nekem se nagyon ment, csak ha megváltott (kiváltott?) valaki. Nem tudok érdemleges technikai tanácsot adni. Úgy láccik inkább a szám volt nagy... :-(
Na sebaj, nekem most jó. Kívánom, hogy találjátok meg, minél előbb az igazi szerelmet, boldogságot!
Biztos vagyok benne, hogy 1x mindenkinek sikerül!
egy ember