evica
előtte voltál már szerelmes? legalább egyszer?
Mert nem biztos, hogy szerelmet érzel, lehet, hogy becsapod Önmagad. Eccerűen nem szerelem az, amikor az egyik fél szenved. Lehet ez kötődés valamilyenféle, de nem szerencsés szerelemnek hívni, mert így egy csodálatos érzés valós értelmet vesztheti. Amíg nem ér el az "igazi szerelem", persze élhetsz valamilyen kötöttségben, sok embernek erre szüksége van, de ne tekintsd véglegesnek és főleg lehetőleg ne szenvedj a kapcsolatodban, hanem keresd és találd meg a saját örömödet benne. Légy egy kicsit önző, nem szégyen az, hidd el!

stranger
A szerelem mint érzés minden embernek mást jelenthet és mint magatartás, másként és másként nyilvánulhat meg. Nem elég a szexuális vonzalom, a szimpátia, az elfogadás (de feltétel!), hanem kell az a többlet, hogy a másik szerelmes magatartása bennem is a szerelem érzetét keltse. Mivel folyton változunk, így gyakran éppen ez változik meg bennünk, s ez kézzel nem fogható. Ilyenkor gyötrődik egy pár: tulképpen semmit nem változtunk, mégis valahogy más az egész. Valami elveszett, ami volt. De nem tudják szavakba önteni. Olyan ez, mint egy virtuális, spirituális kompatibilitás.

Mindenesete evicának abban is igaza van, hogy azokra a bizonyos belső hangokra érdemes hallgatni.

Üdvözöl Bennetek: egy ember