Énok könyve:32: fejezet:1-6.versek

A paradicsomkert

 1. És ezek után, ahogy észak felé néztem a hegyeken túl, hét hegyet láttam, tele a legfinomabb nárdussal és illatos fákkal és fahéjjal és fűszerekkel. 2. És ekkor felmentem ezen hegyek ormára, messze a föld keleti felén, és átsuhantam az Erythraea-i tenger (Vörös tenger) fölött, és messze elhagytam azt, és elsuhantam Zotiel angyal mellett.

3. És eljutottam az Igazságosság Kertjébe, és voltak ott fák számosan, nagyon hatalmasak, gyönyörűségesek és pompásak és fenségesek, és ott állt a tudás fája, melynek szent gyümölcsét ették és nagy bölcsességet tanultak abból. 4. Ez olyan magas volt, mint az erdei fenyők, és levelei olyanok, mint a karob fáé (szentjánoskenyérfa) 5. és gyümölcsei olyanok, mint a szőlőfürtök, gyönyörűségesek: és az illata mint a messzire illatozó fáké. 6. Akkor azt mondtam: „Milyen gyönyörűséges eme fa, és mily szemet gyönyörködtető látványa!” Akkor Rafael, a szent angyal, aki velem volt, válaszolt nekem szólván: „Ez a bölcsesség fája, melyről ősatyád és ősanyád, akik előtted éltek ettek, és megismerték a bölcsességet és szemeik megnyíltak, és felismerték, hogy mezítelenek, és kiűzettek a kertből.”