magasabb energia állapotba kerül, és ott várakozik, de ekkor sem sugároz

Az elektron mindig a legkisebb energiaszintre törekszik. Nem fog várni semmire. A jelenséget inkább egy villanásnak képzelem. Beérkezik a fényhullám, ami találkozik az elektronhullámmal. Itt valami történik, amiért a két hullám "átalakul" részecskéve és úgy hatnak kölcsön. Amikor az elektron átvette a plusz energiát, megint hullám lesz egy "másik pályán". Itt nem várakozik a piros 107-re, mert nincs miért... a fölös energiát azonnal leadja egy fotonrészecske formájában, ami fényhullámként távozik.

Az elektronhullám visszatér a kényelmes pályára.

Az energia felvétel és leadás szerintem részecskeként történik. Amikor az elektron leadja az energiát, "visszahullik" egy alacsonyabb pályára. Ezt feltételezte Bohr is, de mivel ő állandó részecskének gondolta az elektront a pályán, ezért folyamatos sugárzást is feltételezett. De ez magba hullással is járna. Ilyet meg nem látunk. Visszahullás után megint hullámként fog viselkedni az elektron. A gerjesztés olyan, mint a kétrésben a "megfigyelés". Ilyenkor eltűnik a hullám és csak részecskeként viselkedik.

A Hudson is fényszakaszról ír. Ez tény. A kibocsátott foton egy hf energiájú hullámszakasz lesz, aminek van egy hossza is. Ez hordozza a fotont is. De valaki az mondta itt, hogy ez nem igaz, de nem mondta meg, hol a foton az egészben.