A Prelúdium természetesen egy gyönyörűséges előjáték.

A Chaconne egy csodálatos, lebegő, megállíthatatlan tánc.

És akkor jön a Fúga. Már kicsit megnyugodva, oda lehet figyelni önmagunkra is és a másikra is. Az egymásba csavarodó szólamok az állnadó újrakezdés élményével lassan, de feltartóztathatatlanul vezetnek a nagy beteljesülés felé.