Nézd, egy műszaki berendezéssel megesik, hogy elromlik... Pláne egy nem is éppen tegnapi darabnál. És ilyen alapon egy öreg autónál is teljesen természetes, hogy esetleg megveszed nevetséges összegért, akár pár tízezerért is egy még éppen beinduló, valahogy hazavánszorgó "fellelt állapotban", de mikor egy hét múlva nem indul be, és elviszed egy szervizbe - akkor a napi használatra alkalmas korrekt rendbe hozásáért simán be fognak mondani egy nagyságrendileg akár milliós összeget is...

Ilyenkor el kell dönteni, hogy akarod-e ezt, vagy sem - de végül is semmi meglepő meg extra nincs ebben. 

A kvarcóra-szerkezetnél meg tényleg probléma, hogy ez már egy magas színvonalú ipari és mikroelektronikai technológiát igénylő, manufakturálisan nem javítható és nem előállítható alkatrészekből álló konstrukció - ahol hiba esetén vagy elfogadjuk az általában így sem könnyen fellelhető pótalkatrész árát, vagy nem - de alternatívánk nincs. Nagyjából a mechanikus zsebóra (meg asztali-falióra) konstrukciók azok, ahol egy jól felkészült és felszerelt szakember biztosra mondhatja, hogy bármilyen hibát ki tud javítani, csak "legyen, aki kifizeti" (mert bizony egy komolyabb restauráció csak úgy nyeli a munkanapokat-heteket). De egy elromlott mikrochippel (amit ráadásul rá-bondoltak az alaplapra és kiöntötték, tehát az egész meg sem bontható - mit lehet kezdeni? Vagy van másik kompletten, vagy nincs - ennyi...

Ez nem felkészültség, ez nem szakértelem kérdése - maga a gyártó sem tudja "megjavítani" az elromlott chipjét - csak újat/másikat tud gyártani helyette (ezért hívják ugyebár "integrált áramkörnek").