Ez még laikusoknak szóló ismeretterjesztés szintjén is sokkal alaposabb elmélyülést igényel, mint ami ilyen fórumhozzászólásokban lehetséges. De írtam ilyet is:
http://kozmoforum.hu/Uton_a_kezdetek_fele.pdf
Egyébként:
"a mezők csak akkor vannak, amikor az anyag már ott van"
Ez nem igaz. Már a legközismertebb mező, az elektromágneses merő se csak akkor és csak ott van, amikor és ahol az anyag (a hagyományosan anyagnak nevezett tömeges anyag) már ott van. A vákuumban szabadon terjedő EM hullámok bizonyítják ezt, hisz ezek az EM mező E és B vektorainak változásaiból állnak. S nem kell hozzájuk anyag.
Egyébként az Univerzum ma ismert legkorábbi állapotában az első 10-36 -tól a 10-32 szekundumig tartó inflációs korszakban még egyedül csak a Higgs skalármezőben (amit korábban inflaton mezőnek neveztek) volt némi energia (egyedül ennek egyes módusai voltak gerjesztett állapotban), a többi részecskemező nagyrészt gerjesztetlen vákuumállapotban volt. Tehát nem voltak semmiféle anyagi és kölcsönhatási részecskék. És az inflációs kor legelején, ez a gerjesztési energia is csak a Higgs mező vákuumenergiájának egy (az átlagosnál lényegesen nagyobb) fluktuációs csúcsa volt. De a skalármezőknek az a jellegzetességük, hogy a bennük megjelenő pozitív energia mindig negatív nyomással jár. Mind az energia, mind pedig a nyomás gravitációs effektust kelt, ha pedig a negatív nyomás keltette gravitációs taszítás valahol nagyobb, mint a pozitív energia keltette vonzás, akkor a skalármező ilyen gerjesztését tartalmazó térrész elkezd tágulni. A Higgs mezőre teljesül ez a feltétel.
A tágulás miatt itt gyorsan elkezdenek hígulni az energiasűrűségek, egyedüli kivétel éppen a skalármezők energiasűrűsége. Mert az nem olyan, mint pl. a tömeges anyagok sűrűsége, ami eloszlik a rendelkezésére álló térrészben, és nem is olyan, mint a sugárzások energiasűrűsége, amit az ilyen térfogati híguláson felül még a tágulás okozta hullámossz-növekedés is csökkent. Lehetségesek olyan skalármezők, amelyek energiasűrűsége ezeknél sokkal kevésbé csökken a térfogati tágulással. Szélsőséges esetben még arra is van példa, hogy egyáltalán nem is függ tőle. Ilyen például a vákuumenergia, a kvantumfizikai vákuumállapot energiája. (A kvantumfizikában ugyanis ez általában nem nulla.) A vákuumenergia pedig nem olyasmi, ami szétoszlana a rendelkezésére álló térben, hanem olyan, ami hozzátartozik a térhez. Ahol tehát kétszer akkorára tágul a tér, ott kétszer annyi lesz a hozzá tartozó vákuumenergia is. A vákuumenergia sűrűsége pedig változatlan marad.
De az inflációhoz nem is kell ilyen szélsőséges skalármező. Tudjuk, hogy a tömeges anyag energiasűrűsége a tágulás során az "a" skálafaktor köbével fordított, s míg a sugárzások energiasűrűsége az 1/a4 szerint. Bizonyítható, hogy ha az infláció kezdetén megjelenő véletlenszerű energiafluktuáció egy olyan skalármezőt gerjeszt, amiben az energiasűrűség 1/a2- nél lassabban hígul, akkor a gerjesztett térrészben kialakuló negatív nyomás önfenntartó és exponenciális ütemben növekvő felfúvódásba viszi a tartományt. Hisz a skalármezőn kívül az összes egyéb mező gravitációsan vonzó energiasűrűsége mind rohamosan csökken, s a skalármező gravitációsan taszító negatív nyomása marad egyedül domináns, ami aztán így még gyorsabbra növeli a tágulás ütemét.
Na nem írom tovább, így is hosszúra nyúlt, pedig még csak egy kis részét mondtam el kutyafuttában. A többit olvasd el a linken, és a hozzá tartozó fórumbeszélgetésekben.
