Feynman ezt nem pont a fotonra írta, de az is valami hasonló lehet...

Ha viszont egy részecske helye többé-kevésbé ismert és azt elég pontosan előre meg tudjuk állapítani, akkor annak valószínűsége, hogy ezen vagy azon a helyen találjuk, bizonyos tartományra korlátozódik, amelynek hosszúsága legyen delta-x . A tartományon kívül a valószínűség zérus. Miután ez a valószínűség egy amplitúdó abszolút értékének négyzete, és miután az abszolútérték-négyzettel együtt az amplitúdó is zérus, delta-x hosszúságú hullámvonulatot kapunk; ezt nevezzük hullámcsomagnak. A vonulat hullámhossza (a távolság a csomag hullámhegyei között) a részecske impulzusának felel meg.

Itt a hullámok egy furcsa és igen egyszerű tulajdonságával találjuk szemben magunkat, amely nem tartozik szigorúan a kvantummechanikához. Olyasvalami ez, amit bárki, aki hullámokkal foglalkozott, jól tud, még ha egyáltalán nem is ismeri a kvantummechanikát, nevezetesen, hogy egy rövid hullámcsomagon belül nem tudunk egyetlen hullámhosszat definiálni. Ilyen hullámcsomagnak nincsen meghatározott hullámhossza; a hullámszámban határozatlanság mutatkozik, amely a csomag véges hosszával kapcsolatos, és így határozatlanságot találunk az impulzusban is.