Úgy értettem, hogy a tömeggel rendelkező "részecske" is csak hullám. Az elektron csak egy hullám, de mivel tömege van, így egy pontszerű részecskeként képzeljük el. De a filmen is látszott, hogy ott nincs pontszerű részecske, csak egy körhullám.

Ha a tömegnélküli foton, mint "részecske" létezik, ami hullámcsomag, akkor tömegponttal rendelkező "részecske" is csak egy hullám. 

Ha tisztán elektronhullámot képzelsz a mag köré, akkor egy csomó olyan problémától megszabadulsz, amit egy részecske elektron okozna.

Amíg de Broigle nem jött rá, hogy a "részecskéknek" hullámtulajdonsága is van, addig mindenki "csapágygolyóknak" képzelte a részecskéket.

De de Broigle sem tudott elszakadni a részecske képtől, ezért talált ki olyanokat a kétréshez, hogy az elektron átmegy az egyik résen, a vivőhulláma pedig mindkét résen, és ezek interferálnak.

Utána egyszerre megy át a részecske elektron a két résen...

Aztán minden lehetséges utat bejár az elektron... pff.

Jelen pillanatban nem tudjuk, mi az a foton és mi az az elektron... és a több "elemi részecske".