Felvetődik a megkerülhetetlen kérdés: ha nincsenek fotonok, akkor hogyan terjed a fény?

 

Az új fizika válasza: a fény tisztán hullámjelenség. Nem mutat semmiféle részecske-tulajdonságot. A fény hullámokból áll, amit egyébként minden fénnyel kapcsolatos kísérlet alátámaszt. De a fény nem folyamatos hullám, hanem szakaszos, ami azt jelenti, hogy az atomok nem folyamatosan sugároznak, hanem impulzus-szerűen, szakaszosan keltik a hullámokat. 

 

A szakaszos hullámokkal minden fényjelenség kielégítően magyarázható. Valójában nem létezik olyan fénnyel kapcsolatos kísérlet, amelyet a szakaszos hullámokkal ne lehetne megmagyarázni.

 

Azt, hogy a fény szakaszosan keletkezik 1913 óta tudják. Azóta, amióta Bohr megalkotta azt az atommodellt, ami szerint az atommag körül keringő elektronok nem sugároznak folyamatosan (hiszen akkor bele kellene zuhanniuk az atommagba), hanem csak időnként sugároznak ki egy-egy rövid hullámsorozatot. Csakis az alatt a rövid idő alatt keltenek fényt, amíg a gerjesztett atom elektronfelhője visszarendeződik egy alacsonyabb energiájú állapotba. 

 

A visszarendeződés alatt  az atom megrezgeti a fényközeget, és a fényközegben a rezgés szétterjed a tér minden irányába, táguló gömbhéj formájában. A gömbhéj vastagsága kb. 3 méter.

Ez onnan jön, hogy az atom sugárzási időtartama kb. 10 nanoszekundum, ami fénysebességgel beszorozva 3 méter vastagságú gömbhéjat eredményez. Ha ebből a gömbhéjból kivágunk egy vékony fénysugarat, akkor kb. 3 méter hosszúságú fényszakaszt kapunk, ami valójában egy több millió hullámból álló hullámsorozat.

 

A hullámsorozatot angol mozaikszóval WASER-nek nevezzük, ami a WAve SERies szavakból áll össze. Magyarul vézer-nek írjuk és így is ejtünk.  

 

Ilyen szakaszos hullámsorozatok sokaságából áll össze a fény. Azonban a fényszakaszok roppant sokasága miatt az emberi szem a fényt mégis folyamatosnak érzékeli.

 

 

Láthatjuk, hogy a jövő fizikájában már nincsenek fotonok. Helyüket a vézerek veszik át, amiről pontosan tudjuk, hogy micsodák. Jól ismerjük a fizikai tulajdonságaikat, ellentétben a máig ismeretlen fotonokkal.