Talán tanulmányozni kellene a 2000 évvel ezelőtti ábrahámi nép kultúráját, és akkor kiderülne, hogy miért ezekkel ez elnevezésekkel honosodott meg a szentháromság három személye, melyek szétválaszthatatlanok, s egyek úgy, hogy csupán egyetlen, s nem több Isten van. Az Atya és a Fiú kapcsolata azon a társadalmon (az akkori nézetek szerint) belül egyébként nagyon lényeges a megváltástan Bonaventura-féle értelmezésében. Azidőtájt az volt a lehetséges legnagyobb vétek egy apával szemben, hogy megölik a fiát, s az mindenképp bosszúért kiáltott. S míg az Anzelm féle megváltástan - sokak szerint - egy elfogadhatatlan, és horrorisztikus jelenségként írja le a kereszthalált, ahol az Atya hagyta, hogy meghaljon a Fia valamiféle kiengesztelési váltságért, addig a Bonaventura féle egészen más magyarázatot ad a szerető Istenről, akit nem szükséges kiengesztelni, mert annyira szeret minket embereket. Azokat az embereket akiknek szabad akaratot adott, és - ugyan rendkívüli fájdalommal figyeli, hogy épp megölik Fiát - de nem hajlandó bosszút állni a tettért, hanem épp hogy kiengesztelni akar MINKET(!), mutatván, hogy ennyire szeret, és minden bűnünket hajlandó megbocsájtani. Aki ezt helyesen felfogja, hogy ő még önmagánál is jobban szeret minket, az felfogja az Isten valódi irgalmát, és azt, hogy az akkori téves nézet ellenére, Ő nem egy bosszúálló Isten.

Később valóban hiányolni kezdték - tévesen értelmezve a neveket - az anyát, és nem véletlen, hogy mellette kialakult a Mária kultusz.

Ugyanakkor nem tudni, miért kellene a 2000 évvel ezelőtti korban egy ezredévek múltáni kor - valójában eltorzult - felfogásáról tudniuk, és ahhoz igazítani a neveket, hogy "ha majd akkor..." alapon továbbra is érthető legyen az egész. Ez egy gőgös felfogás lenne a részünkről, és mint tudjuk: minden bűnnek az alapja az emberi gőg.

A topik témája - köszönhetően a mai kor szemléletbéli mérgezésének - egy célt tévesztett gondolat. És mint ismerjük, a héber nyelvben a "célt tévesztett nyílvessző" jelentésű szót arra a fogalomra használják, hogy: bűn.