Zsidóknak  írt levél: 7: fejezet: 1-28. versek

2010. 7. 20.     ( 1-13,  15-16,  20,  24 versek )

 

Jézus főpap Melkizedek rendje szerint.

 

1 Ez a Melkizedek – Sálem királya és a fölséges Isten papja – eléje ment a királyok legyőzése után hazatérő Ábrahámnak, és megáldotta. 2 Ábrahám tizedet adott neki mindenből. A neve azt jelenti, hogy az igazságosság királya. Azonkívül Sálem királya volt, vagyis a békesség királya. 3 Nem ismerjük apját, anyját, családfáját, sem napjainak kezdetét vagy életének végét. Így az Isten Fiához hasonlítva marad pap mindörökké. 4 Gondoljátok meg, milyen nagy ember az, akinek ősatyánk, Ábrahám tizedet adott a zsákmány javából. 5 Lévi fiainak, mivel papi tisztet viselnek, szintén megvan a törvényes joguk rá, hogy a néptől, vagyis testvéreiktől, akik Ábrahám leszármazottai, tizedet szedjenek. 6 Ő viszont, aki nem az ő nemzetségükből származott, Ábrahámtól kapta a tizedet, és megáldotta azt, akinek az ígéret szólt. 7 Kétségtelen azonban, hogy a magasabb rangú áldja meg az alacsonyabb rangút. 8 tt halandó emberek szednek tizedet, ott meg az, akiről tanúsítják, hogy él. 9 Sőt Ábrahámra való tekintettel mondhatjuk, hogy Lévi is, aki tizedet szed, szintén fizetett tizedet, 10 hiszen jelen volt őse ágyékában, amikor Melkizedek találkozott vele.

 

 

Krisztus papsága magasabb rendű az ószövetséginél.

 

11 Ha a levita papság, amelynek szolgálata idején a nép a törvényt kapta, elvezetett volna a tökéletességre, mi szükség lett volna még rá, hogy más főpap jöjjön, Melkizedek rendje szerint, nem pedig Áron nemzetségéből? 12 A papság megváltozásával azonban szükségképpen megváltozott a törvény is. 13 Akiről ugyanis ezeket mondjuk, az más törzsből való, amelyből senki sem szolgált az oltárnál. 15 Még világosabb ez, hogyha Melkizedek módjára egy más pap lép föl, 16 aki nem a testi leszármazás törvénye alapján lett azzá, hanem a halhatatlan élet erejéből. 20 Annál is inkább, mivel ez nem történt eskü nélkül. 24 Ő viszont örökre megmarad, s így papsága örökké tart.