4.Mózes: 10:fejezet: 1.36 versek

 ( 1-20, 22-25, 28, versek )

                 A kürtök.

1 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: 2 „Csinálj magadnak két ezüstkürtöt, kovácsolt munka legyen. A közösség összehívására, s táborbontáskor jeladásra szolgáljanak. 3 Ha megfújják őket, az egész közösség gyűljön köréd a megnyilatkozás sátorának bejáratához. 4 De ha csak az egyiket fújják meg, akkor csupán a vezérek, Izrael ezreinek a fejei gyűljenek köréd. 5 Ha a kürtszó után felhangzik vezényszótok, a kelet felé táborozók keljenek útra. 6 A második olyan kürtszóra, amelyet parancsszótok követ, a dél felé táborozók induljanak. A kürtszó után vezényszónak kell következnie, annak jeléül, hogy útra kell kelni. 7 A közösség összehívására azonban csupán kürtölni kell, jelszót nem kell kiadni. 8 Áron fiai, a papok fújják a kürtöt, s ez a szokás maradjon meg egyszer s mindenkorra, az eljövendő nemzedékekre is kötelező szabálynak. 9 S ha földeteken a benneteket szorongató ellenség ellen hadba vonultok, fújjátok meg a trombitákat és adjatok vezényszókat, hogy az Úr, a ti Istenetek megemlékezzék rólatok, és megmeneküljetek ellenségeitek elől. 10 Örömünnepeitek alkalmával, ünnepnapjaitokon és újhold idején égő­ és közösségi áldozataitokra fújjátok meg a kürtöket, hogy Istenetek figyelmét magatokra irányítsátok. Az Úr vagyok, a ti Istenetek.”