Zsidóknak írt levél :6 : fejezet: 1-20.versek

( 1-14, 17-20,  versek) ( 2011. 6.  12-13.  Pünk.)

1 Ezért mellőzzük Krisztus tanításának az elemi részleteit, és térjünk át a tökéletesebb dolgokra. Ne ismételjük újra az alapvető igazságokat: a holt cselekedetekből való megtérést, az Istenbe vetett hitet, 2 a keresztségről, a kézföltételről, a halottak feltámasztásáról és az örök ítéletről szóló tanítás megalapozását. 3 Erre is visszatérünk, ha Isten megengedi. 4 Azt ugyanis, aki egyszer már részesült a világosságban, megízlelte az égi ajándékot, megkapta a Szentlelket, 5 felfogta az Isten tanítását, és megtapasztalta az eljövendő élet erőit, 6 aztán mégis elpártol, lehetetlen újra bűnbánatra indítani. Hiszen ha rajta áll, újra keresztre feszíti az Isten Fiát, és csúfot űz belőle. 7 A föld ugyanis, amely beissza a gyakori esőt és jó termést hoz művelőjének, az Isten áldásában részesül. 8 De ha bojtorjánt és gazt terem, nincs értéke, átokra méltó, és végül is fölégetik. 9 Rólatok azonban, szeretteim, ha így beszélünk is, jobbat föltételeztünk, azt tudniillik, hogy munkáljátok az üdvösséget. 10 Hiszen az Isten nem igazságtalan: nem feledkezik meg szeretetetekről, amelyet az ő nevében gyakoroltatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok. 11 Nagyon szeretnénk azonban, ha mindegyiketek ugyanazt a buzgóságot tanúsítaná, hogy reményetek mindvégig tökéletesedjék. 12 Ne legyetek tehát hanyagok, hanem kövessétek azokat, akik a hitben és a béketűrésben az ígéret örökösei lettek. 13 Amikor Isten az ígéretet adta Ábrahámnak, saját magára esküdött, hiszen semmi nagyobbra nem esküdhetett, 14 ezért mondta: Bizony gazdagon megáldalak, és nagyon megsokasítlak.

17 Ezért amikor Isten az ígéret örökösei előtt nagyobb nyomatékkal akarta igazolni elhatározása szilárdságát, esküvel vállalt kezességet. 18 Így a két változhatatlan dologban, amelyben Isten nem téveszthet meg, erős támaszt kaptunk mi, akik arra törekszünk, hogy az előttünk levő reményt megragadjuk. 19 Lelkünk biztos és szilárd horgonya ez, amely a függöny mögé ér, 20 ahová elsőnek lépett be értünk Jézus, a Melkizedek rendje szerint való főpap.