Énok könyve: 39: fejezet: 1-14,versek  ( 1-14)

Az igazak és a választottak lakhelye

És eljön majd az idő azokban a napokban, hogy a kiválasztott és szent gyermekek leszállnak a magas mennyekből, és magjuk eggyé válik majd az emberek gyermekeivel. 2. És azokban a napokban Énok a hevesség és harag könyveit, és a nyugtalanság és zűrzavar könyveit kapta. „Nem lesz számukra irgalom” - mondta a Szellemek Ura. 3. És azokban a napokban egy forgószél felemelt a földről, és letett az egek szélénél engem. 4. És láttam ott egy újabb látást, a szentek lakóhelyét és az igazak pihenőhelyét. 5. Látták szemeim lakhelyüket együtt az Ő angyalaival, s nyugvóhelyüket a szentekkel közösen. És esedeznek, könyörögnek és imádkoznak az emberek gyermekeiért, és igazságosság áradt előttük, akár a víz, és irgalom, akár a földnek harmatja: így van ez közöttük örökkön-örökké. 6. És látták szemeim azon a helyen az igazságosság és a hit Egyedüli Választottját. Igazságosság uralkodik majd napjaiban, és az igazságosak és választottak számlálatlanul állnak majd előtte örökkön-örökké. 7. Láttam lakóhelyüket a Szellemek Urának szárnyai alatt. Úgy ragyogott Előtte az összes igaz és választott, mint a tűz fénye, szájuk szüntelen áldással volt telve, és ajkaik a Szellemek Urának nevét dicsérték. Nem távozik színe elől az igazság, és nem szűnik Előtte az igazságosság. 8. Óhajtottam ott lakozni, és szellemem vágyakozott arra a lakóhelyre. És ott lészen majd osztályrészem, mert így lett eldöntve felőlem a Szellemek Ura előtt. 9. Azokban a napokban imádtam és magasztaltam a Szellemek Urának nevét áldásokkal és imádsággal, mert Ő elvégezte felőlem, hogy áldás és dicsőség lesz részem, a Szellemek Urának jóakarata szerint. 10. Szemeim hosszú ideig figyelték azt a helyet, miközben dicsértem és áldottam Őt, mondván: „Áldott Ő, és legyen áldva a kezdetektől mindörökké. 11. Jelenlétében nincs elmúlás. Ő a világ teremtése előtt tudja, mi az, ami örökké tart, és mi fog történni nemzedékről nemzedékre. 12. A soha nem alvók (is) mind áldanak Téged, Dicsőséged előtt állnak és áldanak, imádnak és magasztalnak, mondván: "Szent, szent, szent a Szellemek Ura: megtöltötte a földet szellemeivel."” 13. És látták szemeim itt mindazokat, akik nem alszanak: Őelőtte állnak és áldják, mondván: „Áldott légy, és áldott legyen az Úr neve örökkön- örökké.” 14. És arcom elváltozott, mert már nem bírtam rátekinteni.