Énok felvétele a mennyekbe   70: és  71: fejezetek

70. 1. És ezek után történt, hogy (Énok) neve még élőként felemeltetett a magasságba ama Emberfiához és a Szellemek Urához. 2. A Szellem harci szekerén vitetett fel, és neve eltűnt közülük. 3. És attól a naptól fogva nem számláltattam közéjük többé: és a két szél közé ültetett engem, Észak és Nyugat közé, ahol az angyalok kezükbe vették a mérőzsinórokat, hogy kimérjék nekem a választottnak és a szentnek lakhelyét. 4. És láttam ott az első atyákat, és az igazakat, akik öröktől fogva azon a helyen lakoztak.

71. 1. És ezek után történt, hogy szellemem elvitetett és felemelkedett a mennyekbe: és láttam az Isten szent fiait. Tűznek lángjain jártak, öltözetük fehér volt, és arcuk fénylett, akár a hó. 2. És láttam két tűzforrást, és annak a tűznek fénye úgy ragyogott, mint a cirkónium kristály, és arcomra estem a Szellemek Urának színe előtt. 3. És Mikháel angyal - egyike az arkangyaloknak - megfogta jobb kezemet, felemelt, előre vezetett a titkok közé, és megmutatta nekem az igazságosság minden titkait. 4. És megmutatta a menny széleinek minden titkát, a csillagok és fényes égitestek összes kamráit, ahonnan kijönnek a szentek színe előtt. 5. És elragadta szellememet az egek egébe, és olyannak láttam azt, mint egy kristályokból épült házat, és a kristályok között élő tűznek nyelvei voltak. 6. És látta szellemem azt az övet, amely körülvette a tűznek ama házát, és annak négy oldalán élő tűzzel teli folyamok voltak, és körülölelték azt a házat. 7. És körös-körül Szeráfok, Kerubok és Ofánok álltak: és ezek azok, akik nem alszanak, és őrzik dicsőségének trónját. 8. És láttam megszámlálhatatlan angyalt, ezerszer ezret, és tízezerszer tízezret körbevenni azt a házat. Mikháel, Rafael, Gábriel, Pénuel, és a mennynek szent angyalai, akik az egekben lakoznak ki- és be járnak abba a házba. 9. És kiléptek abból a házból, Mikháel, Gábriel, Rafael és Pénuel, és sok szent angyal számtalanul. 10. És velük együtt a Napoknak Ura, feje fehér és tiszta, mint, a gyapjú és ruházata le  írhatatlan. 11. És arcomra estem, és egész testem elernyedt, és szellemem elváltozott, és kiáltottam hangosan, ... az erő szellemében, és áldottam és dicsértem és magasztaltam.  12. És az ajkaimról kijövő áldások kedvesek voltak a Napok Ura előtt. 13. És a Napok Ura eljött, és vele együtt Mikháel, Gábriel, Rafael és Pénuel, és ezer és tízezer angyal számtalanul. [hiányzó rész, amelyben az Ember Fia a Napok Urának társaként van leírva, és Énokh megkérdezi az egyik angyalt arról, hogy kicsoda az Ember Fia] 14. És odajött hozzám, üdvözölt hangján, és így szól hozzám: „Ez az Emberfia, aki igazságosságra születik, és igazságosság őrzi, és a Napok Urának igazságossága nem hagyja el.” 15. És mondta nekem: „Békességet hirdet néktek az eljövendő világ nevében, mert a világ teremtése óta elhatároztatott a békesség, és attól fogva így is lesz örökké és örökkön-örökké. 16. És mindenek az útjain járnak majd, mivel sosem hagyta el őt az igazságosság: vele együtt lesz lakozásuk, és vele közös lesz örökségük, és soha el nem válnak tőle örökkön örökké. És hosszú napoknak idejét töltik majd az Emberfiával, és az igazaknak békességük és becsületes lakozásuk lesz a Szellemek Urának nevében örökkön örökké.