Igen, ez magyarázatra szorul.

Mert Gyula csak annyit ír a fényről, hogy hullámféle jelenség. 

 

Csakhogy a klasszikus hullámelmélettel, vagyis a folyamatos hullámokkal sem akkor nem tudták megmagyarázni, sem most nem lehet megmagyarázni a fotoelektromos hatást.

 

Ezért kell valami a fotonok helyett, ami helyes magyarázatot ad a jelenségre.

Az én elméletem szerint a fény szakaszos sugárzás. Időben impulzusos. Az atom úgy sugároz, hogy egy rövid fényimpulzust bocsát ki, amit hosszabb szünet követ. Ha a gerjesztés fennáll, akkor ismétlődik a folyamat. 

 

Ez tökéletesen kijön Bohr atommodelljéből, és a tapasztalat is alátámasztja. 

Az impulzusok időben k. 10 ns hosszúak, amik térben kb. 3 m  hosszúságú hullámsorok.

 

Ezeket a hullámsorozatokat én vézer-nek nevezem, (angolul: waser) 

A fotonokat tehát a valóságnak megfelelő véges hosszúságú hullámsorozatokkal helyettesítjük. És a foton szót lecseréljük a WASER (ejtsd: vézer) szóra, amelyet a WAwe (hullám) + SERies (sorozat) szavak betűiből állítottunk össze. Ha hangsúlyozni akarjuk, hogy fényről van szó, akkor használhatjuk a LIGHT-WASER (magyar kiejtése: lájtvézer) kifejezést. 

 

Így a fotoelektromos hatás helyből magyarázatot kap, ugyanis a fényerősség nem a fotonok számától, hanem a vézerek (hullámsorozatok, hullámszakaszok) számától függ, ami így teljesen megfelel a tapasztalatnak. Így az én szakaszos fényelméletem a tapasztalatnak megfelelő magyarázatot ad a jelenségre, fotonok nélkül.