NEM. A káoszelmélet éppen arról szól, hogy relatíve egyszerű, ,,kis szabadsági fokú" rendszer tud igen bonyolult működést csinálni. Nem viselkedik kaotikusan egy pohár víz, amit durván tíz mól, 4*10^25* (4 és utána 25 nulla) változóval lehet leírni. Viszont kaotikusan viselkedik az említett logisztikus leképzés, aminek mindössze két paramétere van. A pohár víz működését a statisztikus fizika-termodinamika elméleteivel elég jól le tudjuk írni, a logisztikus leképzés viselkedését nem tudjuk -legyen másképp fogalmazva- előrejelezni. Nem azért kaotikus valami, mert bonyolult a mögötte lévő architektúra - sőt, épp ellenkezőleg. Átfogalmazva a logisztikus leképzést programnyelvre: x=a*x*(1-x) . Ez lenne bonyolult?

A számábrázolás nem lehet végtelen pontos, és akármilyen véges pontosságúra teszed, ezzel csak elodázod a katasztrófát (a mesterséges idegháló összeomlását), nem akadályozod meg.

Namármost a magasabb mentális folyamatok valószínűleg -ahogy mondod- elképesztően bonyolult, hihetetlenül nagy adatmennyiséget kezelő folyamatok. Viszont hogy akarunk ehhez elérni, ha az alapvető elemeinek a neuronoknak a működéséről is csak megközelítő képünk van?
Egyébként ezekben éppen az a pláne, hogy az elemek kaotikus működése ellenére az agyunk azért jól működik, nincs fejünkben rendezetlenség - legalábbis tartósan.

Viszont szerintem lassan elkanyarodunk a témától, mert tökmindegy hogyan-miként fog működni a mesterséges intelligencia (na jó, ez is fontos), fontosabb az, hogy miként fogunk vele együtt élni.