szuperfizikus Creative Commons License 2021.09.16 0 0 1911

"Ez jól hangzik addig, amíg nem keressük azt, ami a mozgást elindította."

 

Arra a kérdésre, hogy mi (vagy ki) indította el a mozgást, az egyetlen tudományos válasz jelenleg az, hogy nem tudjuk. Ezt nem kell szégyellni bevallani. A tudomány sem tud mindenre választ adni, de ahogy halad előre mindig közelebb és közelebb kerül a megoldáshoz.

 

Annyit tudunk, hogy amióta az anyag létezik, azóta mozgás is létezik, mert a mozgás az anyag saját belső tulajdonsága. Mozgás nélkül nincs anyag. Ugyanilyen tulajdonsága az anyagnak a vonzó hatás is, vagyis a gravitáció.

 

Egyesek szerint isten indította el a mozgást. A "modern" fizika szerint az ősrobbanással keletkezett a mozgás. Mindkettő csak találgatás, amely nélkülöz mindenféle logikát. Arról nem is beszélve, hogy az ősrobbanás meséje kísértetiesen hasonlít a vallásos teremtésre. Nem véletlen, hogy a pap agyából pattant ki.

 

 

 

""Létezik-e abszolút mozgás?"

 

„Természetesen létezik, de a mai fizika ne ismeri el.” Ha létezik, az miben nyilvánul meg szerinted? ""

 

 

Több kísérletben is tetten érhető az abszolút mozgás. Az emészthetőség kedvéért csak egyet említek.

 

A villamos töltést villamos mező veszi körül. De ha a villamos töltés mozog, akkor mágneses mező is keletkezik körülötte. Ez jól mérhető. Ha a villamos töltés áll, akkor nincs mágneses mező.

 

A mai "modern" relativista fizika szerint azonban nincs olyan, hogy áll vagy mozog, mert a mozgás csakis relatíve (valamihez viszonyítva) értelmezhető. Csakhogy ezt a villamos töltés nem tudja. Ő csak akkor létesít mágneses mezőt, ha abszolút mozgásban van, vagyis csak a természet által kijelölt bázishoz képest mozog. 

 

A relatívan értelmezett mozgás esetében bármihez viszonyíthatjuk a villamos töltés mozgását. Csakhogy mágneses mező csakis akkor keletkezik, ha a töltés valóságos (abszolút) mozgásban van. Ez tapasztalati tény, amivel a relativista fizika nem tud mit kezdeni. Annyit tesz, hogy elhallgatja ezeknek a kísérleteknek a helyes értelmezését.  

 

 

 

 

 

Előzmény: őszszakál (1905)