Ja, valoban, kösz a kiigazito infoodat.

 

PS.: par eszrevetel a 3 linktartalmadhoz:

 

- a manchesteri az valoban a BLM-hez kapcsolodott;

 

- a bristoli az viszont nem, a következök miatt: a rabszolgakereskedessel foglalkozo Colston bristoli szobra miatt (melyen semmi hivatkozas sem volt a rabszolgakereskedö tevekenysegere) mar a 90-es evektöl -tehat evtizedekkel joval a BLM mozgalom 2013-14-es kezdete elött-  problemak jelenkeztek;

 

- a budapest IX-kerületi szoborügyet is en eleg vegyesen itelem meg azon infok alapjan, melyeket most reggel olvastam, itt egy müvesz csinalt egy szobort, hogy egy müvesz nyarat hoz? Na ja, egy is a BLM-mozgalomnak a szimpatizansainak a magyarorszagi jelentetröl tanuskodik (meg mas is van mint szimpatizans a cikk szerint, de ahogy latom ez maganügykent van vive, nem nyilvanosan valami felvonulassal stb-vel, de itt lehetnek megint hianyos ismereteim, igy valoban -a lnktartalmaidat figyelembe veve-  nem volt relevans informaciom az erintett  tartalmam irasakor, a kiigazitas tehat a Reszedröl indokolt es zsüksegszerü volt, köszönet erte.

 

PPS.: talan azt meg megjegyeznem altalanosan, mert egy rabszolgakereskedö is emlitve lett, hogy sok vagyon epül a rabszolgakra, vagy a jobbagysagra, ami Magyarorszagon is a 19. szazadnak kb a  közepeig megvolt.

Az USA-ban meg hiaba szüntettek meg a rabszolgasagot, meg a 20. szazad masodik feleben is a gyakorlatban sok amerikai allamban (mint az Egyesült Allamoknak  allamai) a fajok elkülönitese megvolt, közlekedesben, oktatasban stb-ben, meg a 2. Vh alatt is az amerikai fegyveres erök allomanyaban a fekete börüek csak közkatonak lehettek, legtöbb esetben un kiegeszitö egysegekben szolgaltak, tehat nem un harci egysegekben.

 

Es ez a 20. szazad közepeben, masodik feleben, utolso harmadaban volt.

 

A 3. linkedben volt egy tovabbvezetö link, abbol van a lennti idezet >

 

 

Körülbelül egy hónapja ön felvettete, hogy szeretne a kilencedik kerületbe állítani egy BLM-szobrot. Ezt miért szeretné?

Soha nem vetettem fel ilyet, egyrészt. Másrészt ugye ez egy művészeti pályázat volt, ahol kortárs szobrászoknak írtunk ki egy kiállítási lehetőséget, amely kiállítás egy héten keresztül fog tartani a Ferencvárosban. Kiállítunk szobrokat, nem pedig állítunk szobrokat és a pályázaton – egyébként szakmai zsűri elbírált pályázaton – egyik győztes pályamű egy ilyen tematikájú szobor lett.

 

Ennek ^ tükreben a sajat velemenyem az, hogy egy kiallitasi müveszeti targyat megrongalni csak azert mert az valakinek nem tetszik,  nem illeszkedik a vilagnezetebe a müveszeti alkotas be, azt en a magam reszeröl kritikaval latom el, mert jol neznenk ki, ha valaki egyhazi, vallasi targyu müalkotasokat amiatt megrongalna -mondjuk egy magyar muzeumban, csak azert, mert a müalkotas targya es a targy altal hordozott un üzenet a vilagnezeteben eredö okoknal fogva nem tetszk neki?

 

Most a mara -2021-re ertve: hova lesz akkor a müvesznek az un alkotoi szabadsaga?

 

Szobrokat mint mütargyakat szabadterre is kiallitanak mint az adott esetben, a terület amin a szobor volt egy kiallitasi terület volt, ugyan ugy mint egy muzeumban a kiallitasi terület, egy festmeny eseteben peldaul, most akkor mert valakinek a vilagnezete, beallitottsaga peldaul ateista, most akkor az elmehetne Pesten a Szepmüveszetibe es peldaul  Tiepolonak a festmenyet (Maria es Jozsef öt Szentnek megjelenik) egyszerüen a vilagnezetükböl eredö motivaciobol megrongaljak? Magyarorszag lakossganak a jo harmada ateista, most akkor?

 

Erdekelne hogy mi lett a mütargyat megronkalokkal.