"Ő inkább Sógun-féle és nem mezitlábas szamuráj"

 

OFF

 

Ez már amiatt is felettébb érdekes - izgalmas téma, mert - amint azt már "Japán szagértők" is jó néhány alkalommal kifejtették - a "shogunátus intézményé"-nek korában, abban az esetben, ha az ország akár-milyen hadiállapotban leledzett (és e szempontból tökéletesen mindegy volt az, hogy a "hadiállípot" un. nemzetközi konfliktusból eredezett, mint például a koreai kalózokkal vívott tengeri kalózháborúkl ideje,

avagy a mongol uralom alatt élő Kína, a Temüdzsin-Kubiláj - kánság korszak) idején érkezett betörések,

avagy tisztán "belháborúk" időszaka (a tartományurak különféle okokból belháborúba torkolló, egymás

ellen gerjesztett konfliktusaiból fakadó hadiállapot) volt, az "isteni császári hatalom" névlegessége és

a polgári (shiken) kormányzás intézménye még inkább névlegessé vált, mint egyébként, és ezen rövid -

hosszú időszakokban a Birodalom legfőbb, tényleges, mondhatni élet - halál ura a shogun volt. És ez a

belső állapot (a shogunátus) fennállása ideje nagyon rövid és csak átmenetinek tekinthető időszakokra

vált a béke időszakává. Azután, mire ez a fajta belső katonai kormányzati kvázirendszer kimúlt, addigra

meg is született az az erőszakos, mondhatni szinte szüntelenül a minden probléma katonai eszközökkel

történő megoldását szorgalmazó - erőltető klikk-rendszer, amely aztán, a XIX. század derekától egészen

a XX. század derekáig (1945-ig) meghatározta a Japán kül-, és ezáltal természetesen a japán belpolitika mindenkori alakulását. Vagyis az egyszemélyi katonai kormányzás (sogunátus) szerepét szépen átvette

a katonai klikkek által gerjesztett döntéseken alapuló irányítás - kormányzás.

 

Ennek alapján a Hakuho - féle kijelentés (felfogás) már csak amiatt is igen érdekes, mert eszerint, nem ismeri eléggé a XX. század 30 - as éveiben a Császári Japán Birodalom és Mongólia viszonyát, amikor a japán császári hadsereg. minden hadüzenet és előzmény nélkül (ahogy egyébként mindezt, minden XX. század-beli konfliktusa alkalmával is megtette) spártai egyszerűséggel betört Mongóliába ("Halhin Gol") és néhány eszement tábornok elgondolása alapján szinte irtóháborút rendezett ott, egészen addig, míg a mongolok be nem látták, hogy egyes-egyedül képtelenek lesznek megoldani a helyzetet és behívták

a Vörös Hadsereget. Zsukov és hadserege azután rövid úton és rövid időn belül beláttatta a japánokkal, hogy nem minden problémájuk oldható meg ilyen speciális eszköztárral, amint azt azt Kínában is tették.

 

ON