Xavért ki lehet hagyni, egyrészt nem saját műveit játssza, nem zeneszerző, csak egy polgárpukkasztó biszex hülye.

Hallottam CD-jét. Kíváncsiságból. Úgy kezdődik, mint egy futballmeccs. Ováció, füttykoncert, őrült taps. Egy hangot se nyomott még le az orgonán, a közönségnek már orgazmusa van a gyönyörűségtől.
Az egész lemez ISZONYATOSAN MŰANYAG. Pl. egy Bach: d-moll toccata és fúga után hallhatóan van rávágva a taps, nagyon hallatszik, hogy még az akusztika is más, ahol a tapsot felvették.

A „Nem pofázni, segíteni” c. alapítványról meg annyit, hogy nevében hordja a komolyságát....

Egyébként a jó minőségű jazz számomra egyenrangú a komolyzenével, én is szoktam – kikapcsolódásként – George Bensont, Dave Grusint, David Sanbornt, Snétbergert, Turtle Islandot hallgatni.