Nem nagyon szeretnék darázsfészekbe nyúlni, de nem olyan szar az a CD-re írt LP.
Komolyzenészként elég sok LP-m gyűlt össze. Én is szembekerültem azzal a problémával, mint bárki: LP vagy CD.

Elkezdtem sorolni az érveket-ellenérveket.

LP
+ Nem adatvesztéses rögzítési eljárás.
+ A legapróbb hanghullámok is torzulás nélkül analóg módon megmaradnak.
- Van egy bizonyos – ápol és eltakar – alapzaj a technikai korlátok miatt.
- 250.000 Ft-os sasszival IS meghallhatóak a sercegések, az alapsistergés.
- 25-30 percenként oldalt kell fordítani. (Bár ez inkább kényelmi -). De pl. Beethoven III. szimfóniájának felvételein MINDIG a 2. tétel (gyászinduló) közepe táján, egy álzárlatnál váltottak. különben csak 1,5 LP-re fért volna fel a szimfónia és ez rettenetesen zavaró.
- Olcsóbb lejátszók képesek örökre élvezhetetlenné tenni a lemezt.
- A legtökéletesebb LP felvételeknél is BELE KELL NYÚLNI a felvétel dinamikájába, mert – 55-60 dB alatt már elnyomja a zenét a lemezzaj, – 5 dB felett pedig komolyan torzít. Pl. Ravel: Boleroja, ahol egyetlen kisdob indul, két féldollárossal „érintgetve” a bőrt. Koncerten egy méhecske zümmögése meghallatszik ilyenkor. A mű végére pedig mindenki Fortissimo játszik.

CD
- Adatvesztéses eljárás, hiszen nem folyamatos a minta, hanem másodpercenként 44.100 mintából kell helyreállítani az analóg hanghullámot. (képzeljük el, hogy pl. egy 9-10 kHz-es nagyon magas piccolóhang 1 másodpercnyi hanghullámját alig több, mint 4 mintából kellene pontosan reprodukálni.
+ Emberi füllel hallhatatlan – gépekkel is csak nehezen kimutatható – az alapzaj.
+ Olcsóbb CD-játszók is hasonló (bár eltérő) minőségben játszák le a CD-t.
+ 79 perc 30 másodperc ráfér egy CD-re.
+ A CD felülete nem károsodik attól, ha olcsó (fapados) berendezésbe teszed bele.
+ 1988-ban – első CD-lejátszóm vételekor – hallottam életemben először közel olyan dinamikával a Bolerót, ahogy egy koncerten hallanám.

Ennek megfelelően én a CD-t preferálom, ill. mostanában lett szabvány a DVD-CD, ami 192 kHz-ez mintavételezéssel gyakorlatilag a hagyományos CD összes hibáját kiküszöböli. Lefelé kompatibilis, tehát a hagyományos CD-ket is le tudja játszani, ezért alaptalan a félelem, hogy az új technológia térhódításával el kell dobni a régi CD-ket (szemben az LP-CD váltással).

Ja, az LP-ket digitalizálni azért nem olyan rossz dolog, mint bosszankodni, hogy egy kedvenc, sokat hallgatott LP-d kicsit megkopott, és elkezd ugrálni. Az biztos – és ebben igazad van – hogy CD-re átíráskor az LP lemezzaja párosul a CD adatvesztésével. Cserébe viszont X ezerszer hallgathatod le UGYANOLYAN minőségben.

Ha megtehetem, biztos ilyen lesz a következő asztali készülékem.