Bartókot ne bántsd!

Igaz, hogy én a teát is cukor nélkül iszom, de csak kevés zene képes olyan mindent felforgató élményt szerezni, mint amikor Bartókot hallok. Talán akkor van hasonló élményben részem, amikor igazi népzenét hallgatok. Ezt is, azt is csak ritkán adatik meg.

Azt hiszem, ez olyan, mint az irodalom. Van, aki csak a sportújság nagybetűs címeiig jut el, van, aki már egy lányregényt is el-elolvas.

A felosztás? Szerintem sem szerencsés a komoly vs. könnyű. Inkább azt mondanám, hogy van jó zene meg gyenge zene.

A Strausszok komolyzene volna? A Colosseum meg könnyűzene?