"...célszerűségi okokból váltogathatunk..."

 

Kb. 100 éve ezt mondogatjátok, de nem igaz. A célszerűség mögött kőkemény fizika húzódik meg, csak ti ezt már nem értitek. Eljárt felettetek az idő.

 

 

"Egy bolygó körül sokféle pályán keringhetnek holdak és műholdak, mind különböző keringési frekvenciával."

 

Ez így van. Különböző keringési frekvenciával, és különböző pályákon. De ha mindegyik folyamatosan egyazon oldalát látja a bolygónak, akkor egyik sem forog. Vagyis centrifugális erőt nem fogsz rajta mérni. Ettől még egymáshoz képest elfordulnak. Nem bonyolult, csak 3D-ben kell gondolkodni.

"Akkor ott ugyanazon gravitációs főnök uralma alatt egyszerre létezik sok különbözőképpen "nem forgó" hold?"

Pontosan így van. A saját tengelye körül egyik sem forog, és nem lesz rajta centrifugális erő sem. Az egymáshoz képesti forgás csak látszat, csak relatív forgás, nem valóságos. De készséggel elismerem, hogy relativista képzés után ezt nem könnyű belátni.

"És ha azt akarjuk, hogy egymáshoz képest ne forogjanak, akkor az egyes "nem forgó" holdak forgását pozitív nyomatékokkal gyorsítani kell, másokét meg lassítani negatív nyomatékokkal."

Így van. Éppen ezt teszik, amikor két űreszközt össze akarnak kapcsolni. Kicsi hajtóművek adják a nyomatékot, amivel összehangolják a mozgásukat és a forgásukat. Nem egy egyszerű feladat.

"Szöges ellentétben azzal ami Newton II. törvényéből következne."

Nincs semmiféle ellentét.

"A te elgondolásod szerint ezek egyike "se forog", nulla a perdületük, nem fordulnak el rajtuk a Foucault ingák, noha egymáshoz képest olykor elég nagy körfrekvenciával forognak."

Így van bizony. Ugyanis egy műholdon (vagy a Holdon) elhelyezett Foucault inga nem tudja, hogy egy másik műhold vagy egy repülőgép hogyan mozog hozzá képest. Az inga csak a gravitációnak engedelmeskedik, azt pedig a főnök égitest szolgáltatja.