A Nihon Sumo Kyokkai 2021.10.08-án megjelentetett egy „tanulmányt”  aminek a cime:

 

 For the Tradition and Future of Ozumo

 

A következő tornáig  terjedő „uborkaszezonban”, a fenti tanulmányból 1-1 napon, 1-1  érdekesnek tűnő kisebb részlet forditását közlésre bocsájtom. Talán akad, aki szivesen olvassa,  érdekességet,  pontositást talál benne.     

 

ELŐSZÓ:

 

Japánban a professzionális szumót „Grand Sumo”-nak, Ozumo-nak hívják, hogy megkülönböztessék a Sumo amatőr változatától, amelyben a versenyzők férfiak vagy nők, diákok, egyéb felnőttek lehetnek. Az Ozumóban és az amatőr Sumo -ban sok közös vonás van, pl a sumo gyűrűk mérete, a dohyo ,  a Sumodo szelleme, de a továbbiakban az „Ozumo” szót akkor használjuk, amikor, a Japán Sumo Szövetség (JASA) által szervezett sumo tornákra utalunk.

 

E sorozat célja, hogy a „Szumót” - általánosan a harcművészetre utaló általános névként – elkülönitse-megkülönböztesse  az Ozumo specifikusabb és történelmileg gyökerező világától. A világ különböző országaiban hasonló harcművészetek is vannak. Ezek mindegyike büszke saját  hagyományos harcművészetére, amit mi  - az Ozumo megőrzésével és fejlesztésével foglalkozó szakértői testület tagjai-  és a JSA teljes mértékben tiszteletben tartunk.

 

A JASA-hoz tartozó Rikishik között sokan külföldön születettek, közülük egyesek rendelkeznek,

- mások nem -  japán állampolgársággal. Ezek Rikishik nem kénytelenek lemondani korábbi állampolgárságukról és népük kultúrájukhoz való ragaszkodásról. Az Ozumo világába való beilleszkedésük saját akaratából történik, oly módon, hogy fokozatosan „belépnek” az Ozumo -val kapcsolatos kultúrába, hagyományokba és szokásokba. Meg kell érteniük Japán kultúráját, hagyományait ám ezek a szokások nemcsak csak a külföldön születettekre korlátozódnak.

 

Iródott egy Szerencsés napon 2021 júniusában

Yamauchi Masayuki, a szakértői testület képviselője

…

 

1. Az Ozumo nemezetköziesedése

 

1964 -ben (Showa-korszak), Tokió adott otthont a nyári olimpiai játékoknak, és egy fiatal hawaii őslakos, Jesse James Wailani Kuhaulua - érkezett Japánba, hogy tanítvány legyen az Ozumóban. A fiatal rikishi - ismertebb nevén Takamiyama-, olyan jól teljesített, hogy feljutott  a sekiwake rangba. Eredménye az Ozumo nemzetközivé válásának kezdetét jelentette.

…

A JASA régóta sok mindenre kötelezi magát, pl. fenntartja, kezeli és üzemelteti a megfelelő létesítményeket,  előmozdítja a sumo kultúrát, segíti fejleszteni a japán emberek mentális és fizikai jólétét. Az Ozumo nemzetközisesedése nincs ellentmondásban Sumodóval. A japán Showa-korszak második világháború utáni évtizedeiben (1926-1989) Takamiyama és négy másik külföldön született rikishi lett szekitori, ami azt jelenti, hogy érdemessé váltak a makunouchi (makuuchi) nevű Ozumo-divízióban való versenyzésre.

 

A Heisei-korszakban (1989–2019) a külföldön született sekitorik száma 62-re ugrott. A külföldön született rikishik, beleértve azokat is, akik nem jutottak el a sekitori státuszhoz, eddig 192 volt a háború utáni évektől a jelenlegi Reiwa-korszakig, ami 2019 -ben kezdődött.

 

Összesen 24 országból érkeztek Japánonba. Közülük 65 Mongóliából, 37 az Egyesült Államokból és 17 Brazíliából érkezett. Hat külföldön született rikishi lett yokozuna (nagybajnok), további öt pedig az ozeki (bajnok) második legmagasabb rangjára emelkedett.

 

Eddig összesen 14 külföldön született rikishi nyerte meg a Császár Kupát. 117 alkalommal szerezték meg a Grand Sumo Tournament győzelmét. A JASA 2021 februári adatai szerint a mongol születésű yokozuna Hakuho 44 alkalommal nyerte meg a császári kupát a 2020. júliusi Grand Sumo Tournament kezdetéig.

 

Az Ozumo rikishi „populációja” a 600 -as és 800 -as szám között mozgott a Showa -korszak második fele óta. A külföldön született rikishik száma évről évre változott. Például 2008-ban elérte a mindenkori csúcsot, 61-et (Heisei 20), ez a rikishi létszám 8,7% -át teszi ki. Ez azzóta csökkent, az utóbbi években körülbelül 30-40 -ig terjed, évente 4-5% -ot tesz ki. Nyolc külföldön született rikishi kapta meg a „nyugdíjba vonulás” az utáni oyakata (sumo mester) státuszt. Közülük hat lett shisho istállómester, más néven heya-mochi toshiyori (istállótulajdonos). E hat közül Takamiyama kivételével-aki a kötelező nyugdíjkorhatár elérésekor befejezte sumóéletét, és felvette az Azumazeki visszavonulás utáni sumo nevét-még mindig shisho-ként tevékenykedik. A külföldön született rikishik száma, akik japán állampolgárságot szereznek és oyakatákká válnak, feltehetően növekedni fog a jelenlegi Reiwa-korszakban.

 

Amint fentebb láttuk, a nemzetköziesedés tekintetében az Ozumo várhatóan ugyanazon az úton halad, mint eddig. A testület azonban azt javasolja, hogy a következőkben megmagyarázandó okok miatt, a JASA kerülje a külföldön született rikishik jelenlétének korlátlan növekedését abból a szempontból, hogy megőrizhesse a sumodo hagyományokat.

 

A rikishivé válni szándékozó japánok számának csökkenését ellensúlyozta a külföldön született rikishik számának növekedése, és tevékenységük segít javítani a sumogyűrűben történő küzdelmek minőségén. Másrészt azonban, ámbár több  külföldön született rikishi sajátította el szépenl a Sumodo hagyományát, néhány rikishi időnként úgy viselkedett, hogy azt az elkötelezett és alkalmi sumo rajongók furcsának és kellemetlennek találják. Bizonyos esetekben kritikát is kaptunk, miért engedtünk magunk közé ilyen rikishit.

 

2021.aug.10.