Ha már "művelt" légiós, akkor Robert Reedet is érdemes megemlíteni.:) Bár ő is nagy szívvel játszott, mondjuk anélkül lehet kosaras sem lett volna. Az utolsó meccse utáni estén (amikor a balhés Debrecen elleni párharcban maradtunk alul, talán Szendreire mindenki emlékszik)  a Kiskar utcában az úttest kellős közepén gyalogolt végig tök részegen és ordibálva, aztán amikor a parkoló autóm mellé ért letekertem az ablakot, és kiszóltam neki: Hi Robert. Teljesen homályos tekintettel rám nézett, én pedig mondtam neki: Fucking Debrecen, fucking Szendrei. Erre magyarul mondta : Nem baj...  (gondoltam magamban a faszt nem baj). Aztán invitált , hogy menjek a közeli szórakozóhelyre, de én megköszöntem, így haladt tovább egyedül az úttest közepén a cél irányába.

(közben folyamatosan összesítem az eredményeket)