CIVIL MINIMUM 2000

CIVIL MINIMUM 2000

1. Az ország gazdasági folyamatainak a haza lakosságának létbiztonságát, anyagi és szellemi javainak gyarapodását kell szolgálnia.


2. Felül kell vizsgálni a privatizáció hatásait, törvényességét, és a társadalomnak okozott kárt csökkenteni kell.


3. A mezőgazdaságnak kiemelt helyet kell elfoglalnia a nemzetgazdaságban.


4. A külföldi befektetőknek adott kedvezmények a hazai befektetőket is illessék meg.


5. Az ország gazdasági folyamatainak tükröznie és hasznosítania kell a magyar társadalom tárgyi és emberi adottságait. A hazai termék- és értékelőállítást adminisztratív eszközökkel is segíteni kell.


6. A munkahelyteremtés feltételeinek javítása érdekében, hosszú távú nemzetgazdasági stratégiát kell kidolgozni, amelyben figyelembe kell venni a magyar munkaerő szakmai és területi eloszlását, illetve ennek függvényében újra kellene gondolni egyes gazdasági ágazatok felélesztését.


7. A piaci hiteleket elérhetővé kell tenni.


8. Az adórendszernek egyszerűsödnie, és hosszú távon kiszámíthatóvá kell válnia.


9. A vállalkozói szféra ellentmondásainak (“nagy”-“kis”-, kényszervállalkozó, stb.) rendezése időszerűvé vált, miközben közterheiket mérsékelni kell, és érdekeltté kell tenni őket a “fekete” foglalkoztatás visszaszorításában.


10. A költségvetés kamatterheit csökkenteni kell.


11. A pénzpolitika ne lehessen akadálya a termelő ágazatok megerősödésének.

1. A családvédelemnek fokozottabban meg kell jelennie az adózási és a szociális rendszerben. Növelni kell a családok önfenntartó képességét.





 




 



2. Konszolidálni kell azokat a családokat, amelyeket a lakáshitelkamatok utólagos és drasztikus megemelése adósságcsapdába taszított.


3. Folytatni kell a szociális támogatási rendszer reformját az érdekelt civil szervezetek bevonásával.


4. A nyugdíjrendszert az abban érdekelt társadalmi szervezetek bevonásával újra kell gondolni.


5. A közszolgáltatások díjai nem függetleníthetők a lakosság fizetőképességétől.

1. A létminimum nem lehet adóköteles.


2. A jövedelmi viszonyok átalakításához újra kell gondolni társadalmi- és családmodellünket.


3. A munkaerő árának fedeznie kell az egyén és annak családjának megélhetését, valamint a rá háruló közterheket.


4. A közalkalmazottak, köztisztviselők és nyugdíjasok az előírt mértékben és időben kapják meg fizetés- és nyugdíjemelésüket.


5. A költségvetésből származó jövedelmeket ( képviselők, állami tisztségviselők, többségi állami tulajdonú szervezetek vezetői, stb.) a mindenkori minimálbérből kiinduló szorzórendszer bevezetésével kell megállapítani.


6. Az állami pénzintézetek vezető beosztású dolgozóinak javadalmazása, végkielégítése azonos elvek és mértékek szerint kerüljön megállapításra, mint a hasonló beosztású köztisztviselőkké.

1. Meg kell határozni az állam felelősségvállalását az egészségügy, a kultúra, az oktatás és a szolgáltatások területén.


2. Biztosítani kell az államilag garantált ingyenes orvosi alapellátást, miközben az egészségügyi megelőző programoknak nagyobb támogatást kell kapniuk.


3. A kultúra és az oktatás piacosítását le kell állítani, és a közművelődést szolgáló tevékenységeket fokozottan támogatni kell.


4. Az elméleti tudományos kutatást és az alkalmazott tudományt kiemelten támogatni kell.

1. Az érdekvédelem, az érdekegyeztetés egészét intézményesített formában, megfelelő garanciákkal egységes rendszerbe kell foglalni.


2. Meg kell teremteni a társadalmi egyesületek átlátható működésének feltételeit, és – elsősorban az eddig hátrányban lévő független szervezetek vonatkozásában – biztosítani kell a működés minimális feltételeit.


3. A Szociális Tanács sikeres reformját követően valamennyi, az állampolgárok életét leginkább befolyásoló kérdésekben ( emberi jogok, lakáspolitika, környezetvédelem, oktatás, sport stb.) ki kell alakítani az illetékes minisztérium mellett működő érdekegyeztetési fórumokat.


4. A munkavállalói és szakszervezeti jogokat erősíteni kell, míg a szakszervezeteket függetleníteni kell a pártoktól.


5. Az érdekcentrumok mentén szerveződött civil szakértő szervezeteket be kell vonni a törvénytervezetek előzetes véleményezésébe.


6. Az állampolgári jogok érvényesíthetősége érdekében államilag támogatni kell a "szegények ügyvédje" hálózat kialakítását.


7. A civil szervezetek elhelyezését szolgáló "Civil Ház" hálózatot tovább kell fejleszteni, és működésük állami támogatottságát a pártokéval azonos elvek szerint kell szabályozni.


8. Átfogó környezetvédelmi stratégia kialakítására van szükség.

1. A bűnözés visszafogása érdekében szakmailag megerősödött, erkölcsileg megtisztult rendőrségre van szükség.


2. A nagy értékű gazdasági bűnözést a kár mértékével arányosan kell büntetni.


3. A bűncselekmények áldozatai számára védettebb és humánusabb eljárást kell kidolgozni.


4. Az őrző-védő szervezetek működését felül kell vizsgálni. Tevékenységükkel nem korlátozhatják az állampolgári- és munkavállalói jogokat.


5. A magyar honvédség ütőképességét és tekintélyét vissza kell állítani, depolitizáltságát meg kell őrizni.

1. Az országnak öt éven belül a társadalmi elvárásoknak megfelelően új, népszavazással megerősített alkotmányra van szükség.


2. Az országgyűlési képviselők szabadmandátumos jogállását rendező, a képviseleti demokrácia választói garanciáit biztosító új választási törvényre van szükség.


3. A köztársasági elnök nép által kerüljön megválasztásra.


4. A demokrácia nép által közvetlen módon gyakorolható elemeit bővíteni kell.


5. Egyértelművé és világossá kell tenni a köztisztviselői szféra politikai állásait, és ennek megfelelően az adott kormány csak a saját kormányzati idejére nevezhesse ki bizalmi kádereit.


6. A közérdekű adatok ne lehessenek titkosíthatók.


7. Intézményesített formában biztosítani kell a társadalomi kontrollt - kétkamarás parlament, vagy garanciával bíró érdekegyeztetési rendszer kialakításával.


8. A nemzeti, etnikai problémákat az adott társadalmi csoport bevonásával kell rendezni.

1. Az országgyűlési és önkormányzati képviselők legyenek visszahívhatóak.


2. Korlátozni kell a sajtó kiadói és terjesztői monopóliumának kialakulását.


3. Minden médiaformából legalább egyet a közszolgálatiság elve alapján kell működtetni.


4. A joghézagos demokráciát fel kell váltania a jogtisztaságnak és a jogegyenlőségnek.


5. A társadalmi kontroll biztosítása érdekében meg kell teremteni a társadalmi szervezetek közötti esélyegyenlőséget