Én továbbra sem értek egyet azzal, hogy bárhova is elment volna a világ. Rióban szerencsénk is volt, Cseh Laci száz pillés ezüstös ideje nem tudom, hogy most egyáltalán a középdöntőre elég lenne-e, az pl egyértelmű szerencse volt, vagy itt lehetett volna fordítva pár századmásodperc a egy-két centi, minimál dolgokon múlik, nem feltétlen a formaidőzítéstől vagy úszásteljesítménytől. Ha Sajtburesz jobban nyúl be, akkor megint bronzérmes, pedig sok különbség nem lett volna szakmailag.

Formaidőzítési gond szerintem csak Hubinál volt, de talán ott is csak a tapasztalatlanság volt a hiba, ő még nem tud versenyen úszni.

 

Sőt összeségében jobban szereplünk, mint máskor, remekelnek a váltók, sok-sok döntős hely, helyezések. Nem az van, hogy egy embertől 3-4 érem és kész. Van egy nagyon erős középcsapatunk, egy zsenivel megerősítve. Mi nem a kínaiak vagyunk, akik hirtelen az olimpiára elővesznek a laborból valakit egy-egy számra, majd egy év múlva már el is tűnik.

 

 

Ajna: az edzőváltás általában jó motiváló erő, lekerül róla a csodatini teher is, a közvélemény is kevesebbet vár el tőle, nem kell még leírni szerintem.

 

Bogi: kérdés talál-e még motivációt, mikor akar gyereket szülni, stb. Szerintem jó ötlet lenne visszatérni a gyorsokhoz, az megint változás lenne, és ha elfogadja, hogy nem aranyesélyes, akkor simán meglehet.

 

Hosszú: ha Párizsban már nem is, de jövőre még mindenféleképp lehet egy dobása, ehhez az egójából vissza kell venni és a toyboy helyett kell egy rendes edző, a testét most is szépen összeszedte, a vegyes győzelmekhez szükséges idők benne vannak még. A világcsúcsok nyilván már nem, de azok, amiket most úsztak a dobogósok, na azok simán. Kérdés mi a cél, már csak a pénzkimaxolás vagy érdeklik az érmek, sikerek is.

 

Milák: mi a francért ne tartana ki? 21 éves, még fejlődik, van bőven motiváció, 1:50 alatti idő, gyorsok. Nem tudom elképzelni, hogy most akkor fogja magát és visszavonul. Max valami váratlan eü okból.