királyi kinyilatkoztatást nem lehet egy odaböffentett kérdéssel megkapni. „hé, király, mi a világ és az emberi egzisztencia értelme és lényege?” szerinted ez így megy? nem akarlak elkeseríteni, de hosszú folyamat egy ilyen válasz megszerzése. többévi, sok lemondással teli várakozás az, ami végül a cél közelébe juttathat. mondjuk most föltetted a kérdést. nem kapsz választ. azt hiszed, a király elengedte a füle mellett, lehet, hogy nem is ír semmit napokig, vagy ír, de nem neked válaszol, te pedig csalódott vagy. mikor annyira szükséged volna a válaszra, és olyan tiszteletteljesen kérdezted. nem, barátom, itt nagyon könnyű félrecsúszni és a legkülönfélébb önáltatásokba bonyolódni. a király nem fog neked azonnal válaszolni, ez természetes. nem azért, mert mintha gőgös volna, keresztülnézne rajtad vagy utálna, ezek nagyon közönséges, emberi attitűdök. nem. a király addig nem válaszolhat neked, amíg alkalmassá nem tetted magad a válasz meghallgatására és befogadására. ez nehéz folyamat, és bizony akár évekig is eltarthat. mondjuk lemondasz valami káros szenvedélyedről vagy éppen a húsevésről, hogy belsőleg összeszedettebb lehess, és ezt az energiát arra használod, hogy töprengj, naponta órákat, fürkésszed a topikot, olvasgasd a király nem neked írt válaszait, hogy próbáld kitalálni, megérteni, ráérezni, mit vár tőled, mit kell tenned, hogy a választ megkaphasd. de nem haszontalan idő ez, még ha néha annak tűnik is. lehet, hogy fél szavak, célzások vannak elejtve a különböző hozzászólásaiban, amik nem is neked szólnak, de neked észre kell venned ezeket. érdemes akár visszaolvasni is. évekre, évtizedekre, hogy megértsd a király észjárását. könnyen lehet, hogy már akkor, amikor te nem is fórumoztál még, ő már mondta neked, amit tudni szeretnél. leírta valahol, valamely topikban, tán nem is itt, valahol másutt. követned kell tehát a munkásságát, látszólag akármennyire ide nem illő témáról van is szó. de neked, mivel telhetetlen és türelmetlen vagy, ez sem elég. megkeresed privátban. írsz neki, megkéred, hadd járulj alázatosan a színe elé. könyörögsz, hogy fogadjon. hadd látogasd meg. fölajánlod, hogy kitakarítod a lakást, bevásárolsz a saját pénzeden – ez természetes –, lenyírod a füvet a kertben. ha erre nem válaszol semmit, te letörsz, és úgy érzed, hiába, hiába minden. holott lehet, hogy már csak pár hónapot kellett volna várnod, hogy érkezzék végre egy jel, hogy merre indulj el, hol, mi módon keresd a választ. ezért csak azt tudom neked mondani: alázat, lemondás és türelem, türelem, türelem. lehet, hogy egyszer, amikor nem is számítasz rá, akkor jön meg a felelet a kérdésedre. érkezhet egy újságban olvasott sor képében. lehet egy tévéreklám egyetlen mondata. az égen a felhők furcsa alakzata. egy csecsemő sírása. egy macska szőrének a mintázata. egy lejárt szavatosságú tej dobozára alkoholos filccel ráfirkált megjegyzés. a sörben a buborékok elrendeződése. egy közeledő gyerekcsoport zsivajgása. érkezhet álomban, vagy közvetlen ébredés után, vagy épp ellenkezőleg, az elalvás előtti csöndes percekben. soha, soha, soha ne add fel.