Tudom mit tett le az első héten, mondom bírom is a palit, de a kerekeseknél sosem tetszett, hogy én csak egy szakasz megnyeréséért jöttem, az megvan, lelépek és majd tévéből nézem ahogy a többi copik. Vagy simán feladom, vagy begurulok limitidőn túl és ennyike...
Azt értem, hogy ritka hogy mind3 nagy 3 hetest végigtolják, mert képtelenség tisztességesen rákészülni mindre és ezért jellemzően egyiket tolják csak végig, 3 hét, napi 5 óra, 150-200 kilométer nem kevés, nem mellesleg a sokszor 100 kilométeres buszozás szakasz után a következőhöz és a többi...
De ez a nyertem egy szakaszt, ezért jöttem, megyek haza olyan, mintha egy labdarúgó azért menne ki a VB-re, hogy rúgjon egy gól és ha az megvan hazamenne tévén nézni a többit...
Arról nem is szólva, hogy egy év múlva csak a fanatikusok emlékeznek arra, hogy ja ő nyert 1 (vagy több) szakaszt... arra már többen, hogy ja igen benne volt az első 10-ben... Kivétel az olyan ritka eset, mint Cavendish, aki csúcsot állított be az idei 4 szakaszgyőzelmével (remélem jövőre még ott lesz a mezőnyben 35-ért)...
Mi emlékezni fogunk rá, hogy Valter Ati sárgában volt napokig a Girón, de más nem nagyon...