Végighallgattam a beszédet: Nagyon öszinte benyomást keltett András.

Manöverkritikám.

Szerintem létezik NÉGY STABIL ELEMI RÉSZECSKE; KÉTFÉLE MEGMARADÓ ELEMI TÖLTÉSSEL ELLÁTVA; AMIKBŐL A KÉTFÉLE C-VEL TERJEDÖ NEM -KONZERVATÍV FUNDAMENTÁLIS MEZÖ!

A Maxwell egyenlet leírja az e.m.-mező c.vel történö mozgását, de mi van a töltéseket hordozó részecskék mozgásegyeneletével? Erre nem vonatkozik se Maxwell-egyenlete, se a specrel!

Én a kétféle elemi töltéseket hordozó részecskékre és a kölcsönható mezőkre felírtam a hatásintegrált, amiből levezettem a mezök és a részecskék mozgásegyenleteit https://atomsz.com/statics-and-dynamics-eng/ és az összes megfigyelt, összetett részecskék összetételét https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/

A részecskék mozgásegyenleteiben megjelennek Lagrange multiplikátorok és a Planck állandó egy ilyen Lagrange multiplikátor. A részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem határozható meg sohasem pontosan, de a négy elemi részecskék MEGMARADNAK.

Máshogy mondva, én nekem prognózisom van, mik az anyagi elemi részecskék, mi a kölcsönhatás közöttük és mik a mozgásegyenletek!

A transzmutáció magyarázatához: Ehhez nem csak az elektronhéjból kiváló, a mag közelébe jutó elektronok, hanem a NEUTRONOK ÉS A NEUTRÍNÓK BEFOGÁSA is hozzá járul, anélkül hogy valamilyen fúzió történne.

Szerintem ezek mind le vannak írva a www.atomsz.com-ban!