Itt az eredmény:

 

Az anyagról az a feltevésemet, hogy a szerkezete atomisztikus: A világmindenségünk négyféle oszthatatlan részecskékböl áll, az elektronokból (e), a pozitronokból (p), a protonokból (P) és az eltonokból (E). (Az eltonokat a fizikusok „antiprotonnak“ becézik.) Ezek a részecskék kétféle megmaradó elemi töltést hordoznak:

 

elektron:{ -e, -g∙m_e},  pozitron:{ +e, +g∙m_e},    proton:{ +e, +g∙m_P},  elton:{ -e, -g∙m_P}; az elemi gravitációs töltésekböl fenomenologikusan következik, hogy az elemi tömegek aránya, m_P/m_e =1 836, az egyetemes gravitációs állandó meg G = g²/4π = 6.576(6) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2 és nem 6.673(10) ∙10^-11 m³kg^-1s^-2.

 

A két elemi töltés aránya: e/gm_P = 0.966∙10⁺²¹, tehát az elektromágnesesség sokkal erösebb, mint a gravitáció.

 

Az elsö elemi töltések okozzák az elektromágnesességet, a másodikok a gravitációt.  Az elemi töltések által okozott mezök c-vel terjednek és nem-konzervatív mezök, tehát a részecskék energiája folytonotosan változik.

 

Newton mozgásegyenleteit azért kellett kijavítani mert a súlyos tömeg, m^g(test), nem azonos a tehetetlen tömeggel, mⁱ(test):

 

mⁱ(test) a(test) = - G M^g m^g(test)/r², és mⁱ(test) ω²(test) r = - G M^g m^g(test)/r².

 

Azokat a tömegeket kell behelyettesíteni a tömegek helyére, amiket kiszámítottam: Egy testnek, ami mind a négy elemirészecskékböl áll, a súlyos tömege

 

m^g(test) = |(N_P - N_E) m_P + (N_p – N_e) m_e|,

 

és a nyugalmi tehetetlen tömege meg

 

mⁱ(test) = (N_P + N_E) m_P + (N_p + N_e) m_e – E(kötés)/c² ≥ 0.

 

Nyilvánvalóan kölönbözik a súlyos tömeg a tehetetlen tömegtöl, úgy, hogy a testek nehézségi gyorsulása NEM EGYETEMES. Galilei UFF feltevése idejét múlta és a kétfajta tömeget ki is lehetett mérni, mégpedig ha az elektromágnesesség egy ezred része a testre ható gravitációval szemben. Ejtökísérletekkel, különbözö anyagokkal lehetett ellenörizni https://www.youtube.com/watch?v=WsyJjxC7SRc .

 

Na ti szarvasmarhák, hányszor írtam már ezt fel ide? Százszor?

 

Eltemethetitek a relativitás elméleteket, mégpedig mind a kettöt, a specrelt épp úgy, mint az áltrelt, mert a gravitációt is elemi töltések okozzák és nem a tér meggörnyedtsége!

 

Az E = mc² is ostobaság mert a tehetetlen tömeget is ki lehetett fejezni a kétféle soha nem változó elemi tömegekkel, az m_P-vel és az m_e-vel.

 

A részecskefizikusok is tévúton jártak, amikor kínjukban azt hitték, hogy a Higgs-bozon okozza a részecskék tömegét: Az akadémikus fizikának. Einsteinnel együtt fogalma sem volt, mi is az a tömeg!

 

Vége a relativitáselméletek halotti beszédének! "Csak dumálni tudsz, de eredményed nincs." Meg ki tudtam mérni Galilei szabadesés egyetemessége cáfolását egy 10^-5-ös pontosságú ejtökísérlettel mert a kétfajta tömeg eltésése majdnem 1b % !!!!. www.atomsz.com