Ruppy, ebben egyetértünk! Korábban én is odavoltam pár érdekességért, mert szerettem (volt vala), ha minimum egy fél repülőgépműszerfal van a csuklómon (lásd Citizen Navihawk), aztán kissé odébb mentem a minőség felé (Breitling B-1), végül kilyukadtam a hagyomános svájci automata szerkezetű óráknál. Rágyöttem, hogy hiába kell elméletileg két-három óra is egy embernek, abból legalább egynek normálisnak, legalább életre szólónak kell lennie. Márpedig hiába megy 2100-ig a Seiko Perpetual Calendar automatikus naptárja állítás nélkül, kizártnak tartom, hogy az óra mechanikusan kibírná ezt a száz évet.

Ugyanezt viszont el tudom képzelni egy hagyományos mechanikus (akár kézi felhúzású) svájci szerkezetről.

Szal ha minden igaz, holnap becammogok a Poen-ba, megnézeketek magamnak egy-két Fortist. Vagy Sinn-t, ha már úgyis van.

De ha már így együtt vagyunk. Urak! Ha valaki találkozik olyan órával, amelynek ellentétes irányban van a percszámozás a forgatható lünettán, akkor az feltétlenül szóljon! Sajnos (nem értem miért), iszonyú kevés ilyet gyártottak... :-(

Ja, igen. Óra magazint aki még nem vett... Szerintem minimum érdekes, a mostani számban például van egy teljesen átlátszó óra (a kvarcszerkezet a tok mellett, a számlap külső szélén van elrejtve) -- igen impresszív.

Aztán még egy. Ki csinál (mondjuk a Certina-n és a Sector-on kívül) igazán szép fém tokozású órákat?

Jólét!

Prof