"Egyetlen itt csatolt hsz.-omban se ejtettem szót se arról, hogy maga a pofozkodás szabályszerű, avagy
nem a sumo-ban"
tudom, nem erre reagáltam, hanem Takanohana32 kérdésére.
egyébként az szerintem teljesen rendben van és érthető, ha valakinek bizonyos sumo technikák, trükkök kevésbé jönnek be. vannak akiknek pl. a fociban jobban bejönnek a fejesgólok, mint távoli lövések, vannak akik rajonganak a catanaccioért, vannak akik meg ki nem állhatják. van ilyen, nincs ezzel baj.
amivel viszont nagyon nem értek egyet, azok az ilyen kijelentések:
"és a látvány, ahogy ez az egész lefolyt - szerintem - nem volt méltó az egész sumo sport szelleméhez - legalábbis ilyen méltatlan, kocsmai formációban."
alpári, méltatlan kocsmai verekedés" stb..
hogy mi méltó a sumo sport szelleméhez, azt európai kultúrkörből nézve mi nehezen tudjuk megítélni. az én állsápontom az, hogy amit a japánok elfogadnak, az méltó a sumo szelleméhez. a sumoban minden (szabályos keretek között) a nyerésről szól. nincs olyan, hogy semleges meccs, minden győzelem és minden vereség számít. egy rikishi sem megy fel a dohyóra úgy, hogy na tökmindegy, max 2-13-ra bukok 3-12 helyett (stb) mert ha ilyet tenne, az lenne méltatlan önmagához, az oyakatájához, a beyajához, vagy még feljebbről nézve a "sumo sport szelleméhez".
te rettenetesen szered Urát és nagyon elfogult vagy vele szemben, ami ok. de mondjuk én is mondhatnám, hogy Ura unortodox sumoja, a kemény tachiai teljes hiánya, a tradicionális yotsu/oshi techinikák mellőzése talán kevésbé méltó a sumo szelleméhez, mint az elcsattanó pofonok. természetesen nem mondok ilyet, ez csak egy példa volt, én nagyon is élvezem Ura sumoját.
Hakuho esetében sem értem ezt a problémát, Hakuho zsenialitása túl azon, hogy technikailag mindent tud abban is rejlik, hogy briliánsan elmejátékos, mindent megtesz azért, hogy az ellenfeleit összezavarja, kizökkentse a nyugalmi állapotukból. Terunofuji elleni meccs ennek tökéletes példája volt, már a tachiai előtt is a végletekig fokozta a feszültséget, ami láthatóan nem tett jót Teru idegrendszerének, rögtön a tachiai után jött egy brutális alkaros, amit Terunofuji alig tudott kimozogni, kellett néhány másodperc, hogy mentse a pozícióját. ekkor jöttek a pofonok, amitől Teru néhány másodpercre elvesztette a fejét és ő is elkezdett pofozkodni, így szabadon hagyta mellkasát és Hakuho könnyebben tudott fogást találni az övön, amit Terunak mindenképpen el kellett volna kerülnie. kotenage, zensho yusho.
ha esetleg olyan példát kellene találni, ahol vélelmezhető az, hogy Hakuho tényleg játszott az ellenfelével, és leckéztetni akart, az a Shodai ellenei meccse volt. az a meccs olyan volt mint a híres keresztapa jelenet sumora átültetett változata, amikor Vito Corleone felpofozta Johnny Fonuntaine-t.
-"ozekinek képzeled magad?" (bumm egy pofon)
-"7-6 a 14. napon?" (bumm egy pofon) "
-"mi ez a harmatos sumo barátom?" (bumm egy pofon)
-"na tűnj el a szemem elől" (abisetaoshi)
:-)