Megvallom őszintén, valahogy másképpen képzeltem el a mai zárónapot, illetve valahogy nem egészen

ilyen látványosságot vártam, amit ma kaptunk két alkalommal is. Voltak a napnak olyan momentumai

is, amelyek az egész tornának is teljes díszére válhattak volna - és méltán. Gondolok itt mindenek előtt Hoshoryu (Hokutofuji - elleni), és Wakatakakage (Mitakeumi-val szembeni) produkcióira. Ha ez a sumo,

akkor szívesen nézem, ebből jöhet tonnaszám.

 

Azután akadt itt nagyon felejthető produkció és ráadásul olyan szinten lévő Rikishi-k előadásában és jó-voltából, akik részéről szinte elfogadhatatlan a mutatvány. Így a Shodai - Takayasu összecsapás, amely hosszas és látszólag idegtépő nyitányt követően egy szinte nevetséges cirkuszi produkció - mutatvány paródiájának manifesztuma lehetett volna, csak éppen mindez a torna zárónapján az utolsó előtti-ként - számomrra - sokkal inkább felháborítónak tűnt.

 

Mindezt már bevezette a Chiyoshoma - Ura produkció, amelyen olyasmi látványban lehettünk részesek (részes), amire - megvallom - igen kevéssé számítottam, legalábbis, amit a mongol produkált, ezen a

napon. Az a két kocsmai pofon, amit bemutatkozásként kiosztott Ura-nak, legalábbis számomra teljesen felfoghatatlan - érthetetlen volt, emellett teljesen indokolatlannak tűnt, mert egyikőjük szempontjából

sem volt egy sorsdöntő meccs, amit akárcsak ilyen módon lehetett / kellett volna hangolni. Őszintén

szólva azt vártam volna Ura-tól, hogy miután kissé fel-heccelte őt a mongol meglehetősen ízléstelen

és nem is idevaló tréfája és épp eléggé felhergelte ezen magát, azt követően hogy végig-kergette őt a

ringen, majd lelökte a mutatványa jutalmául őt, búcsúzóul. Én a helyében még jól fenékbe is rúgtam

volna, csak úgy emlékeztetőnek. Án Ura (a nevéhez méltón) egy igazi úriemberként viselkedett, nem

pedig olyan parlagi tahó mődon, ahogy én itt és most megpróbáltam beleképzelni magam a helyébe.

 

Ezek után azt hittem, hogy ma már nem érhet több meglepetés. Erre következett a slusszpoán, mindent eldöntő zárómeccs. A torna két ünnepelt (méltán ünnepelt) kiemelkedő sztárja, valami - olyasmit adott

elő, amit nagyon nem vártam volna éppen tőlük - bevezetésként. Igazán nem is tudom, hogy mit lehet

ehhez hozzátenni, ám ha ez a sumo jövője, annak nagyon nem tudnék örülni. Én legalább-is igyekszem elfelejteni és maradjon az első 14 nap emléke mind-kettejükről. A 15. pedig, akár valami fura, groteszk

áprilisi, falusi - kocsmai tréfa, vagy legalábbis annak  szánták ezt a mai, nem kis mértékben provinciális

jellegű pofozkodást.

Csak amiatt gondolom ezt, mert - az előzmények ismeretében - már nem igazán volt tétje ennek a mai meccsüknek (legfeljebb valamiféle presztizs) és azt is gondolom, hogy ezzel a csarnokban is szinte már mindenki tökéletesen tisztában volt. Szerintem nagy kár volt ezért az egészen  különleges bemutatóért.