A mai fizika úgy tanítja, hogy fényközeg nem létezik. Ezt a Michelson-Morley kísérlet negatív eredményének a magyarázatára találta ki Einstein, még a 20. század elején. A fényközeg kiűzése azonban több problémát hozott be, mint amennyit megoldott. Ráadásul az MM kísérlet remekül megmagyarázható a fényközeggel. Tehát fényközegnek léteznie kell. Később maga Einstein is rájött, hogy hiba volt kiküszöbölni.  

 

Ha feltételezzük, hogy létezik fényközeg, amely a fényhullámok (és a többi EM hullám) hordozója, akkor egycsapásra minden probléma megoldódik. 

- a fényhullámok nem a semmiben terjednek, hanem a fényközegben

- a fény sebességét a közeg tulajdonságai határozzák meg

- az MM kísérlet remekül megmagyarázható

- a Michelson-Gale kísérlet is jól értelmezhető, amely fényközeg nélkül nem értelmes

- nincs szükség fotonokra, amelyekről amúgy sem tudja senki, hogy micsodák

- az összes fénytani kísérlettel összhangba kerülünk

 

 

De van egy aprócska akadálya a fényközeg visszatérésének.  A hivatásos fizikusok közül ma sem tudja senki, hogy mi lenne az a közeg, amelyben a fény és a többi elektromágneses hullám terjed. Az eddigi próbálkozások mind kudarcot vallottak, mert rossz irányban keresgéltek.  

 

Ezt a problémát oldja megy a Szuperfizika, vagyis annak egy részelmélete (az Egyesített fényelmélet), amely a fény valódi természetét tárja fel, és megmutatja, hogy mi is valójában a régóta keresett fényközeg. 

 

A jövő fizikájába tehát visszatér a fényközeg. Ez véget vet a semmiben terjedő hullámok korszakának.