Reverzibilis. Semmi sem irreverzibilis a QM-ben. Sőt, konkrétan a számítások nehézségét pont hogy a lehetséges folyamatok nagy száma adja.

 

Alapvetően a QM-ben, QFT-ben minden megtörténhet, ami nem sért valami megmaradási törvényt. Sőt, ennél is cifrább a helyzet: nem csak megtörténhet, de meg is történik. Az összes lehetőség. Mind a végtelen. Különböző súlyozással. Amit látsz a műszerben, az pedig az összes lehetőség súlyozott átlaga.

 

Például, a neutron bomlása:

 

n -> p + e + anti-e-neutrinó

 

Ugyanez le tud zajlani visszafele is.

 

A lényeg: van a neutronnak egy rakás kvantumszáma, a protonnak is, meg az elektronnak és az anti-elektron-neutrinónak is. Ez a folyamat azért tud lezajlani, mert az egyenlet két oldalán az összes kvantumszám összege azonos.

 

De például hozzáadhatsz az egyenlet mindkét oldalához egy elektron-neutrinót (jobboldalon az anti-neutrinót ez kiejti). Kapod ezt:

 

n + elektron-neutrinó -> p + e

 

Ez is le tud zajlani! Mi történik itt? Jön egy neutrinó, becsapódik egy neutronba, és erre az szétbomlik egy protonra és elektronra. Tehát lényegében neutronbomlás van, de neutrinó kibocsátása nélkül. A különbség a szokásos neutronbomláshoz képest annyi, hogy ha a bejövő neutrinó elég nagy energiájú, akkor az atommagon belüli, stabil neutront is szét tudja bontani.

 

Másrészt viszont ez a folyamat, mivel a neutrinó nem nagyon szeret kölcsönhatni, csak nagyon ritkán zajlik le. Nagyon sok neutrinónak kell bejönnie. Emellett nagyon ügyes mérőberendezés kell, ami éveken át figyel például sokezer tonna vizet, és akár egyetlen ilyen bomlást is jó eséllyel kimutat. Na lelövöm a poént: Így (is) működnek a neutrinó-detektorok.