"Ha jól emlékszem, Akebono a visszavonulását követően - nyilván nyomós anyagi okokból - be - bevállalt ilyesmit is ..."

Én láttam Akebono-tól K1-es meccseket, és nagyon sajnáltam őt.  Eljátszotta azt a szerepet, hogy mindenki

röhöghessen azon,   hogyan verik laposra  feleakkora emberek. Egyik alkalommal egy 85 Kg-os japán kara-

temester győzte le őt.    Nagyon dicstelen dolog volt.  Ellenfeleit megütni megrúgni sem tudta - mert ahhoz

lassú volt - viszont olyan sok és erős ütést és rúgást állt ki  (fejre, állkapocsra, lábra, stb), aminek a 10-ed részét a K1-világbajnok sem állta volna ki.   Ha onnan nézzük a dolgot, hogy mit volt képes elviselni-kibirni 2-3 meneten át, akkor Ő a világ legnagyobb   - itt nem a testméretére gondolok-   küzdősportolója volt.

 

Asashoryu-val is történt hasonló, talán a szkander világbajnokkal meccselt (szkanderezésben). Az ellenfele

győzött,  és ő nagyon sportszerűen mosolygósan ehhez elismerően jó arcot vágott, miközben úgy éreztem,

hogy ellenfele "kicsit csalt". Bevetett egy olyan technikát, amiről Asashoryu nem tudott, és ezáltal került

fölénybe.   Amit ki akartam hozni ebből a 2 példából az az, hogy ezeknek a szumósoknak istenáldotta

erejük-tűrőképességük van.  Messze többek ők, mint aminek látszanak.  Nem napi 2 edzésük van, mint

más élsportolóknak,   viszont lehetne egy kicsit több eszük.

 

Elég sok rövid riportot láttam velük, mindig ugyanazokat a sztereotip kérdéseket kapták, és mindig ugyan-

azokat a fantáziátlan sztereotip válaszokat adták.  Ezek közül eddig 3 kivétellel találkoztam. Ezek a követ-

kezők voltak:  Asashoryu, Hakuho és Takarafuji.   Egy időben a japán riporterek Takarafujin állandóan azon

élcelődtek és nevetgéltek, hogy Takarafujinak nincs nyaka.  Állandóan erről kérdezgették, mire egy idő 

után elunta magát, és végre spontán választ adott:  "Az én nyakam ugyanolyan szép mint bárki másé, csak talán egy kicsit erősebb" - mondta.

 

Miért mondtam, hogy a szumósok nem mindegyike elég okos?  Tartok tőle, a sérült Takakeisho  szintén nem az, és erőltetni fogja a sportot a gerinc-porc sérülése ellenére, és élete végéig béna lesz.  Ezek az emberek

olyasmiket vállalnak be  (Takakeisho,  Akebono) amit nem lenne szabad. Asashoryu-nak már több esze volt,

ő már csak szkanderezett. 

 

URA-ról eddig nem szóltam.  Mindegyik meccsét nagy figyelemmel követtem. VAlóban, az a yorokiri amit

legutóbb bemutatott, tényleg nagyszerű volt.  Viszont én már teljesen elromlottam, a yorikiri látványa 

általában nem bűvöl el.  Sokkal jobban lázba hoz, ha valami improvizativ trükköt látok, vagy ha küzdelem

különleges formájával találom szembe magam. Valahogyan URA-tól is ilyet várok.

 

A Tobizaru - Hakuho meccs értékelésével kapcsolatban, leginkább veled értek egyet. Lehet rajta szórakozni,

valóban nevetséges, de nekem feltünt az is, hogy volt ebben valami siralmas, amit valahogyan  szóvirágokkal, képekkel igy fogalmaznék meg.

 

 

"Ha engem ronggyá ver valaki, akkor verjen ronggyá azért, mert sokkal jobb nálam, és ne azért ,  mert

gyáva voltam."