JÓ - ÜGY - IGAZ   -etimológiai kapcsolatai érdekesek számomra, főleg a régi folyó/vízneveink miatt: ÜGY, ÖT, JÓ

 

JÓ - ÜGY - IT/AL - ÜDÍT

 

JÓ - JOBB / JOBBUL - GYÓGYUL

 

JÓ - JÓG - GYÓGY - GYÓN

 

IGE - IGÉZ - IDÉZ - ÜGY - ÜGYES - ÜGET - ŰZ - IGYEKVŐ - ÜDVÖS - ÜDE

 

IGEN - IGHÖN - UGYAN - ÚGY

 

ILLET - JELENT

 

JER - GYERE

 

JÁR - IRAMLIK - ERŐ (ÁR/ÁRAMLIK) ... ÍR ezek szerint folyamatos erővel haladót jelent (megfordítva RÓ) ...

 

ERŐ - IRT   pusztító ŐRÜLT, ŐRLŐ erővel megy valaminek - ARAT mély hangrendű változat -  ERŐD - ŐR - ÖRÖK erővel fenntartott hely/idő

 

ARAT - TAROL - TARLÓ - SARLÓ

 

JÁR - GYÁR /GYÚR - DÚR(ál) - TÚR  erővel mozgatott, haladó

 

ÉR - ERŐ - ERDŐ - ERED - TERJED - TÉR    (ERJED/GERJED)

 

 

J - I - GY - E   kezdőhangok hangok váltakozhatnak rokon fogalomkörökben.

 

Növésre, származásra vonatkozó ER gyökünk ELÉ gyakran kerülnek más hangzók is, melyek árnyalják a gyök jelentését pl.: T, G, D

Az a meglátásom hogy a gyökök kialakulása előtt, már az egyedül álló beszédhangok is rendelkeztek jelentéssel. Pl. az ar/er képzőnk szintén a szóalapból való növekedésre származásra utal, képzése során... határ, magyar, vezér, tündér stb.

 

-----

 

EJT - EÍT - ÍT

 

VATA - VAITA - VAJTA - VAJDA

 

Vajúda, lerövidülve Vajda, szlávosan kiejtve pontosan Vojvoda. Vajódó / baj(l)ódó / vívó

 

Ugyanaz a gyöke a vezérnek, mint a vezetnek, visznek, vagy éppen a víznek. Vétel-Vitel képzési formája ennek a gyöknek pedig rávilágíthat pl. a Vata név jelentésére is szerintem, hiszem az üt-vet etimológiai kapcsolat egyértelmű. A vajúdik bajudik ... vajda szavunkban a "j" segédhangzója a jobb kiejthetőség miatt keletkezett a gyök képzése során, hiszen maga az "EJT, igeképző éles ë-vel, mely a régieknél mind magas, mind mély szókban igen gyakran eléfordúl a mai ít helyett (Cz.F.).

 

 

~EJT, igeképző éles ë-vel, mely a régieknél mind magas, mind mély szókban igen gyakran eléfordúl a mai ít helyett, pl. a Tatrosi codexben: tanejt (tanít), hábor-ejt (háborít), hagy-ejt (hagyít, hajít), szabad-ejt (szabadít), szor-ejt (szorít), tiszt-ejt (tisztít), fényes-ejt (fényesít), üdvöz-ejt (üdvözít); ma is fennáll fel-ejt szóban (nyilt e-vel). l. ~IT képző.

 

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-szotara-czuczorfogarasi-55BEC/e-5B627/ejt-5B981/