Egyébként, ha valakit érdekel, mi is az a térbuborék:
A TÉRBUBORÉK
A forgalmi dugóban ülve sokszor gondoljuk, hogy milyen jó lenne onnét lassan felemelkedni és továbbrepülni...
A publikus fejlesztések során, már ismert technikai eszközökkel, különféle légcsavarokkal és rakéta hajtóművekkel próbáltak erre a lehetőségre megoldást találni, de mindig is hiányzott belőle egy a fantasztikus filmekből megismert, "antigravitációs hajtóműnek" nevezett szerkezet...
Ugyanígy, főleg a sci-fi filmekben találkozhattunk az ellenséges támadás ellen speciális védelmet nyújtó pajzs mezőkkel, amikor az eszközök és a szereplők ezzel a védelemmel rendelkeztek.
A szerzők ilyenkor rendszerint egy erős mágneses, vagy plazma teret próbáltak bemutatni...
A lebegéshez és a pajzshoz olyan megoldás kell, ami elválaszt a külső környezettől, mint a gravitációtól és az egyéb fizikai hatásoktól. Álmodozás lenne, vagy csupán vágyakozás?
Pedig van ilyen, mégpedig úgy hívják, hogy térbuborék. Elválik a körülötte lévő tértől, így kiküszöböli annak hatásait...
Korábban írtam már a térbuborékokról, de aki előtt teljesen idegen ez a fogalom, most ebben a fejezetben egy kicsit bővebben kifejtem...
A földünk szinte minden pontján dokumentáltak már olyan különös eseteket, amikor emberek lebegtek a térben. Ezek közül a legismertebbek talán a tibeti szerzetesek vonatkozásában születtek.
A lebegés, vagy más néven levitáció, a kereszténységben sem ismeretlen fogalom, hiszen számtalan alkalommal megörökítették az utókor számára.
Giuseppe Desa, azaz József, először 1638-ban Nápolyban, az örmény Szent Gergely-templomban emelkedett a levegőben imádkozás közben, aminek akkor több szemtanúja is volt.
Az eset után Rómába hívott szerzetes, a megdöbbent VIII. Orbán pápa előtt is a levegőbe emelkedett és a különleges képességének még számos szemtanúja akadt.
A katolikus szentek közül legalább 200 esetet jegyeztek fel. Avilai Szent Teréz például imádkozás közben, akár félórán keresztül lebegett a föld felett.
Vékony köteleket használtak volna, vagy antigravitációs szerkezetet rejtettek el maguknál? Nem hinném... Ennél "természetesebb" dolgok állnak mögötte...
Már bizonyára közvetlen érintés nélkül is megérezték sokan, amikor a látóterükön kívülről valaki a közelükbe került. Persze itt most nem az erős hagymaszagra, vagy a testi kipárolgásra gondolok, hanem egy másik ember fizikai "közelségére".
A "közelség", vagy jelenlét érzés alatt tulajdonképpen a másik fél auráját "érezzük meg", amikor az a sajátunkkal kapcsolatba kerül.
Az aura, egy nagyon gyenge térbuborék körülöttünk, ami teljesen körbevesz minket és a főbb jellemzői egyénenként változhatnak.
A térbuborék (illusztráció)
Az iskolai tanulmányaink során megállapíthattuk, hogy a fizikai hatásokban és kölcsönhatásokban fokozatok vannak, amik a főbb tulajdonságaikat is meghatározzák. Ugyanez vonatkozik egy gyenge térbuborékra is, amiben az erősebb külső tér környezeti hatásai érvényesülnek. Ezt érezzük mindennap, a megszokott életünk során...
Amikor viszont a térbuborék erősödni kezd, már egyre gyengébben érvényesülnek benne a külső tér fizikai jellemzői és a folyamatosan csökkenő gravitációs hatás miatt, egy bizonyos pont után, akár egy minimális erőkifejtéssel is képes lehet a terünkben lebegésre.
A bent lévő számára pedig, egy ideális pajzsként is használható az erősebb külső fizikai hatások ellen.
A külső szemlélő számára a térbuborék bizonyos feltételek esetén a belül tartózkodóval együtt fokozatosan elhalványulva eltűnhet, el is szakadhat a körülötte lévő környezettől. Ekkor saját belső fizikai tulajdonságai alakulnak ki...
Annak ellenére, hogy jelentősen megkönnyítené a közlekedést és még az eső ellen is védhet, valószínűleg holnaptól nem fognak csődbe menni a légitársaságok és az esernyőgyárak, mert az emberek tömegesen erősítenék az aurájukat...
Elfelejtettük ezt is, mint a telepátiát, vagy a testenkívüliséget?
Mindössze ennyit szerettem volna a témával kapcsolatban megosztani...
