"Vagy minden anyag hullám, és ez fordítva is igaz? "
Igen. Es nincs hatar a ketto kozott, a ketto ugyanannak a dolognak ket kulonbozo megnyilvanulasa.
Az egesz onnan jot, hogy bizonyos kiserleteknek (amikor pl.: elektronokat engednek at egy falona, amon ket lyuk van), olyan eredmenye lett, amit ha ragaszkodunk az anyag kephez, csak ugy lehet megmagyarazni, hogy azt mondjuk az elektron egyszerre ment at mind a ket lyukon. Nyilvan ez eleg hajmereszto, de azt mondtak, hogy a dolog megmagyarazhato egyszeruen, ha hullamkent fogjuk fel az elektront. Es hamar hullam, akkor van hullamhossza. Aztan ahogy tovabbmentek, rajottek, hogy minden anyaggal igy van.
Egyszeruen nehany jelensegnel anyagkent (testkent) viselkedik, mas jelensegeknel (mint a fenti) csak azzal lehet magyarazni, hogy hullam.

Ezzel a hullam keppel is meglehetne magyarazni elvileg a hetkoznapi jelensegeket (klassz. mechanika), csak felesleges, mert nekunk nagyon jol megfelel az egyszerubben szamolhato kep.

Amugy a konyv cime: Einstein alma. Vagy ilyesmi. Az eloadasait foglalja ossze, amik 'konyebben' emeszthetoek, meg Hawkingrol, meg a betegsegerol is tobbet tudhatunk meg. Jo. Idealis karacsonyi ajandek :)

O is latja ezt a problemat, hogy ha az egesz terido egyszerre kezdodott, akkor felmerulhet a kerdes, hogy miert kellett igy tortennie es egyaltalan miert kellett elkezdodnie valaminek. Szerintem innentol ez hit kerdese es nem a fizikae. Hawking viszont nagyon optimista, o azt mondja, erre is megtalalja majd a valaszt a fizika. Es akkor majd le lehet zarni az egesz. Haaaat..... Meglatjuk. Vagy nem.

Amugy ha erdekel ez a hullam-anyag kerdes, akkor R.P.Feynman-nak van egy kis konyve a kvantummechanikarol, ami szinten laikusoknak magyarazza el a klasszul a dolgokat. Persze a cimet ennek sem tudom, de ezt mar tenyleg regen olvastam.