Annak idején úgy magyarázták, hogy a tízparancsolat azon tételét, hogy: Ne csinálj magadnak faragott képeket, ne imádd és ne tiszteld azokat, nos ezt az evangélikusoknál úgy magyarázták, hogy kép lehet, szobor nem. Igaz, ennek kissé ellentmond az általam látott szobor az Evangélikus Múzeumban, viszont csak kettő volt, kép sem sok, inkább valami másféle ábrázolás, pl. a 12 apostol képével kihímzett úrvacsorai abrosz.

Viszont a kálvinista templomok általában meszeltek, ha díszítettek, akkor olyasmit láttam, hogy néhány finoman csiszolt porfír vagy márvány volt a falba illesztve.

Egy anekdota szerint egy presbiter már az orgonán is kiakadt, mondván, minek a templomba duda?