Szia Zuluu!

 

Öszzevontan reagálok a válaszaidra.

Nagyon-nagyon-nagyon szépen kérlek ne előítélkezz felettem olyan dolgokban amiről még meg sem kédeztél! Köszönöm szépen!
Néha azt feltételezed, hogy én úgy látom és ilyenekért ítélsz el.

Például itt van ez a minden gyereknek hármast adni dolog. Honnan vetted, hogy szerintem erről szól az egyenlőség?

Az egyenlőség ott kezdődik számomra, hogy mindenkit egyformán tisztelek. És körülbelül itt is ér véget.

A gyerkeket is egyformán tisztelem, de látom hogy nem egyformák, nem egyforma képességűek.
Én a magam részéről egyébként egyáltalán nem adnék osztályzatot senkinek sem.

Hála az égnek, hogy nem vagyok tanár, mi?

Egy felnőtt már többet tapasztalt az életben, nyilván van fogalma már arról mire lesz, lehet szükségük a még tapasztalatlanabb embereknek (gyerekeknek) az életben. Az oktatás (amit én tapasztaltam anno) sajnos nem adta meg a megfelelő tiszteletet a tanulóknak. Na már itt felborult az egyensúly.
Szerintem az oktatás akkor járna al helyesen ha elmondaná előbb a diákoknak, hogy ez és ez a tananyag majd az életben erre és erre lesz majd hasznos számotokra. Ezután kezdené leadni az anyagot. Aki akarná az részt venne az adott tananyag oktatásán, akit meg nem érekel az meg nem. Nem akarná elvenni a döntés szabadságát a tanulótól.
Aki úgy ítéli meg, hogy neki az életben nem fog kelleni a másodfokú egyenlet megoldóképlete meg a logaritmikus azonosságok, annak ne kelljen már végigszenvednie a magasabb szintű matematikát. Az tanulná akit tényleg érdekel, ők nyilván szívnák is magukba a tudást.
Akit nem érdekel az adott tananyag az tanulhatna mást. Főzni, varrni, állatokat gondozni, takarítani... Azt, ami érdekli, amire késztetést érez. Ha majd egyszer az életében szüksége lesz olyan ismeretre amit gyerekfejjel még elutasított azt majd felnőttkorában megtanulhatja. Egyszóval én sokkal rugalmasabban állnék az oktatáshoz mint a jelenlegi rendszer. Illetve az az oktatási rendszer amit én megtapasztaltam. A mostani vszonyokat nem ismerem.

Akit nem érdekel mert utcaseprő akar lenni az úgysem fog tudni odafigyelni az őt nem érdeklő információkra. Most ők kapnak rossz jegyeket. A "rossz" tanulók miatt a többiekkel lassabban lehet haladni mert nekik is a fejükbe akarják verni a tudást. A "rossz" tanulók nem rossz tanulók hanem őket más érdekelne amit nem tanítanak. Például kertészkedés. Valami gyakorlatiasabb. A "rossz" tanulókból úgysem mérnök lesz, hanem fizikai dolgozó. A jelen oktatási rendszer rabszolgái. Kényszerítve vannak, hogy az tanulják ami kötelező tananyag. Ez erőszak. Én csak javasolnám az egyes tananyagokat. Melyiket miért érdemes elsajátítani, melyikre hol lehet majd szükség az életben.

Ha valaki önsorsrontó vagy léha életet akar élni, hadd tegye. És nálam itt jön be a képbe az, hogy nem fizetnék annak aki nem dolgozik pedig lenne lehetősége. Már említettem, hogy a munkanélküliséget is meg lehetne szüntetni. Nyilván egy idő után elfogyna a tékozló pénze és szeretne munkát vállalni. Majd akkor olyan munkakörrel kell beérnie amelyikhez ért. Ha azzal nem lesz teljesen elégedett akkor majd esti tagozaton tanul egy szakmát ami érdekli. Tovább lépni tehát tovább tudna az életben. Nem kényszerülne arra hogy hajléktalan legyen vagy jövedelem nélküli vagy olyan munkakörben ragadjon amit nem nagyon szeret.
A bére meg természetesen ugyanolyan mértékű mint másnak. Az, hogy a múltban nem végzett hasznos tevékenységet még nem ok arra, hogy alacsonyabb fizetést kapjon mint más ugyanannyi munkáért. Nálam továbbra is az elvégzett munka az érték. Ebből van a közösségnek haszna.

Aki nem akar dolgozni nem muszály, de az azzal jár, hogy nem lesz jövedelme. Ez éppen így igazságos. Nem hiszem, hogy sokan választják ezt az utat.

Lopni sem volna érdemes elmennie mert az igazságszolgáltatást is megreformálnám.

Amennyi kárt okozott valaki annak megtérítésére köteles. Ha pl. egy képviselőről kiderül, hogy 10 milliót sikkasztott, akkor 10 milliót kell megfizetnie + az ítélkezéshez szükséges humán munkaerő munkadíja. A bíróságnak nem azon kell törni a fejét, hogy fél év letöltendőt vagy 10 hónap felfüggesztettet szabjon-e ki? 10 millió + a bírósági költségek rá eső része. Ha valaki meg egy rúd szalámit lopott a boltban annak a rúd szalámit + a bírósági költségeket kell fizetnie.
Átlagbérért munkát lehet ajánlani neki és addig levonnak a béréből amíg meg nem fizette a tartozását. Ha nem hajlandó munkát vállalni akkor börtönbe vonul. Ott is bármikor lehet munkára jelentkezni, csak akkor már a börtönben kapott ellátás költségei is rá hárulnak. Szállás, evés, ivás, mosás, stb. Minél később szánja rá magát, hogy beilleszkedik a társadalomba annál többe fog kerülni neki. Ennek tudatában nyilván nem sokáig fog hezitálni. Majd szabadon eldönti mikor.

Most olyan átláthatatlan a BTK. hogy még a bírók ügyvédek is nehezen tudnak kiigazodni rajta. Hónapokig is tarthat egy ügy. Egyszerű halandó meg pláne nem igazodik el rajta, ezért nem is tudja mérlegelni mi vár rá ha lopáson, garázdaságon, csaláson kapják.

Akik szétverik a TV székházat vagy egy stadiont azoknak a rendbehozatal költségeivel + az igazságügyi dolgozók bérének időarányosan réeső részével kell számolniuk. Ez így tisztességes és igazságos. Nem az adófizetők pénzéből kell felújítani. A döntéshozatal nagyban leegyszerűsödne és átláthatóbb lenne. Ez annyira egyszerű, hogy bárki meg tudja jegyezni. Amennyi kárt okozott + az igazságszolgáltatás, büntetésvégrehajtás költségei. Egyszerű halandó is azonnal felfogja, nem éri meg bűnözni, ráfizetéses. Most néha az fordul elő, hogy aki 10 milliót sikkaszt az kap kevesebbet mint aki ellop egy rúd szalámit. Ez a példa valószínűleg sántít, de azt akarom kihozni belőle, hogy nagyot bűnözni jobban megéri vállalva a kockázatot mint kicsit. Ezt pedig pont arra ösztönzi az embereket, hogy akkor csinálják nagyban.

Az egyenlőség nem arról szól, hogy mindenkit egyformára kényszerítünk. Akkor oda jutunk mint Spárta. Erőszakkal nem lehet egyenlőséget biztosítani. Tisztelettel viszonyulva a többiekhez lehet elérni, hogy mindenki hasznos tagja lehessen a társadalomnak, élvezze azt amit csinál és rendesen meg is tudjon élni belőle. A tisztelet hiánya miatt nincs egyenlőség. Az az egyenlőség amikor mindenki egyformán tud boldogulni. Amikor nem érzik az emberek, hogy én sokkal többet dolgozom mint ő, mégis jobban él mint én.

"Nem a lapátoló kap kevesebbet - hanem az orvos többet."

 

Tehát szerinted az orvos (munkája) többet ér, ezért igazságos ha többet kap. Szerintem meg nem ér többet ezért gondolom, hogy egyenlő juttatás illetné meg őket.
Tehát ebben nem értünk egyet.

 

Éppen hogy szerintem jár neki is az emberi élethez szükséges minimum, és a lapátolás társadalmi hasznosságához mért plusz jövedelem.
Amit te tagadnál meg a mérnöktől: "legyen elég neki annyi, mint a lapátolónak."
Akkor most ki is néz le kicsodát?

 

Én a mérnöknek is értékelem a munkáját és a lapátolóét is. Ha nem végez több munkát a mérnök mint a lapátoló nem is jár több neki. A mérnök míg mérnöknek tanult, a lapátoló adójából lettek fizetve a tanárai, kollégiumi szálláshelyhez, kedvezményes étkeztetéshez, utazáshoz jutott, stb. Amíg ő tanult, addig a lapátoló, adófizető lévén gondoskodott róla. Természetesen ugyanez igaz az orvostan hallgatóra is. A lapátoló gondoskodott róla míg ő munkába nem állt és el nem kezdett magáról gondoskodni. Szóval ne legyünk igazságtalanok! A lapátóló nem mulasztott el semmit. A társadalom mulasztotta el tisztelni a lapátoló munkáját. Az orvos meg mérnök pedig jobb lenne - ha hálát nem is - de tiszteletet tudna mutatni a lapátoló felé és le tudna mondani az egójáról.

Az elvégzett munkáért jár a fizetés. Ennyi. Nincs olyan, hogy az egyik munka többet ér mint a másik.

Hiába tervezi meg a mérnök a házat ha a lapátoló nem ássa ki az alapot. Nem lesz ház. A mérnök munkája így semmit se ér. Hogy lehet abban lakni ami fel sem épült?
Az orvos megmenti sok ember életét és ezért értékesebb lenne mint a pék?
Ha a pék nem süt kenyeret akkor az orvos is és mindenki más is éhen hal. Akkor az orvos meg se tudja menteni mások életét.
Akkor most a pék a "király", neki jár a legtöbb fizetés, hisz sokkal több életet ment mint az orvos?
Ha a gazda nem veti el a búzát a kőműves nem építi meg a kemencét akkor a pék is csak egy tehetetlen senki, nem tud kenyeret sütni. Ha a mérnök nem tervezi meg az ipari kemencét akkor a kemenceépítő is csak egy senki.
Mindenki csak egy senki ha nincsenek ott a többiek is és végzik el a munkájukat. Én is csak egy senki vagyok a többiek nélkül.
Te is csak egy senki vagy a többiek munkája nélkül. Ez az igazság, akár tetszik akár nem. A miniszterelnök is csak egy senki és mindenki más is csak egy senki a többiek áldozatos munkája nélkül. Ezt mindenkinek fel kellene ismernie ahhoz, hogy le tudjon szállni a magas lóról, ne legyen önző és szűk látókörű.
Valószínűleg ezt egyesek nem gondolták végig.
Ezért kellene mindenkit az elvégzett munkájáért egyformán megfizetni.
Kölcsönösen egymásra vagyunk utalva. Szerintem szűk látókörúségre vall ha valaki önző. Többet akar magának mint a többieknek.

 

A "visszahívás" intézménye azért alkalmazhatatlan, mert mindig található olyan megosztó kérdés, amire alapozva bármely képviselő ellen bármikor össze lehet szedni kellő számú aláírást, és folytonos szavazásokkal dúlni fel a közéletet. A mentelmi jog pedig a képviselő folytonos, parttalan, politikai célzatú meghurcolását hivatott megakadályozni.

A "visszahívás" csak a szűk látókörű, a munkáját nem megfelelően végző embereknél merül fel. Olyannál aki tényleg köztiszteletben áll, ez fel sem merül. Ennél fogva a visszahívhatatlanág intézménye arra "hivatott", hogy szűk látókörő, önző képviselők lephessék el a parlamentet, akik majd szívják a nép vérét. Mellesleg épp ők esnek egymásnak politikai célzattal amikor lehazaárulózzák egymást. A tisztelet hiánya. Olyan emberek ülnek a parlamentben akikben nincs meg a kellő tisztelet sem egymás sem a nép iránt.
Nem ez az ország érdeke, ez az ország érdekével ellentétben áll. Az ország érdeke, hogy széles látókörű, tisztességes, nem önző emberek szervezzék a közös életünket.

Mondj egy szerinted megosztó kérdést ha még mindig nem elégít ki a válaszom. Igyekszem megoldani.
Bár szerintem mindenki képes rá aki az "azt szeretném, hogy mindenkinek egyformán jó lehessen" álláspontot képviseli.

Ha valaki önző akkor az elméje is úgy kezd működni, hogy neki kedvezzen a többiekkel szemben. Beszűkül. Szűk látókörű lesz. Elkezdi megtagadni mások értékét, elkezdi homokba dugni a fejét.
Elkezdi csak azt észrevenni ami az ő igazát támasztja alá és elkezdi nem észrevenni mások igazát. Sajnos ez a beszűkülés, majd a jövőben vissza fog rá hatni hiszen már csak féligazságokat fog látni. Alul marad azokkal szemben akik nem menekülnek féligazságokba mert nem önzők.

Ha mindenkinek jót szeretnél akkor leszel széles látókörű, akkor leszel nyitott elme, akkor leszel a világ javára.
Szerintem akik az ország életét szervezik azoknak ezt az álláspontot kellene képviselniük. Remélem ebben egyetértünk.

A mentelmi jog csak a becstelenség védelmezésére való. Elvileg védhetné a becsületest is ahogy írod, csakhogy a becsületest nem akarja senki becsületes rágalmazni, meghurcolni, hiszen értékes munkát végez. Csak egy elvetemült, rosszmájú ember próbálhatja besározni. Vagy egy kételkedő, aki nem lát eleget.

Erre nagyon egyszerű a megoldás. A becsületes tisztviselő a rágalmazónak (kételkedőnek) és az újságíróknak betekintést enged a vitatott ügybe. Kész feltárni lapjait, hiszen önmagáról tudja, hogy nem követett el becstelenséget. Meg meri ezt tenni, sőt örülni fog ha az újságírók tüzetesen kivizsgálják az ügyet hiszen majd világgá kürtölik, hogy tényleg becsületesen lett elvégezve a munka. Ez csak megerősíteni fogja a képviselőt a pozíciójában. A rágalmazó vagy kénytelen lesz bocsánatot kérni vagy szembesülnie kell azzal, hogy a közösség őt bélyegzi meg becstelen, rosszmájú rágalmazónak hisz az újságírók világgá kürtölték. A rágalmazó saját magát járatja tehát le, és tisztességest éppen hogy megerősíti pozíciójában.

Nyilván ha csak kételkedett akkor meg fogja nyugtatni az igazság és ő kér majd elnézést amiért feltartotta a munkát. Bár egy jó képviselő megfelelően tájékoztatja a közösséget hiszen nem vezetni akar hanem együttműködni velük. Azt pedig csak információcserével lehet. Nem nagy kunszt a mai világban feltenni valamit a világhálóra. Akit érdekel olvassa, akit nem az nem foglalkozik vele.

Minden közbeszerzési eljárás teljes anyagának ott lenne a helye. Közös ügyünk ugyanis, hogy hogyan sáfárkodnak a szervezők a közös pénzünkkel. Onnan tudjuk majd eldönteni vajon helyesen-e?

Ugyanez áll az államtitokra is.
Becsületes embernek nincs félnivalója, tehát nincs szüksége mentelmi jogra, államtitokra vagy zárt ülésre.
Ezek mind a becstelenség eltitkolására valók. Kifejezetten káros a közösség érdekeire nézve.

Ha egy tisztviselő elzárkózik attól, hogy feltárja lapjait máris arról tett tanúbizonyosságot, hogy valami becstelenséget akar eltitkolni.
A saját becsületességét senki nem akarja titkolni. Ilyen a világon nincs. Azt akarja titkolni a többiek előtt amit maga is becstelenségnek lát.
Nem is kell bizonyítani semmit, ép elméjű ember tudja e nélkül is mi a dörgés. A viselkedése a bizonyíték. Ha leplezni próbálja a lapjait akkor egyértelműen bűnös. Azonnal meneszteni is lehet, ez a közösség érdeke. Minél kevesebb kárt tudjon okozni az országnak.

A "zöld dossziénál" is lehetett tudni, hogy az adóhivatal nyakig sáros.
Pontosan abból, hogy Horváth Andrást próbálták besározni azzal, hogy "lopta" az adatokat és minden áron titkolni akarták a zöld dosszié tartalmát. Ha jól emlékszem elkobozták. Már eleve ott a hiba a rendszerben, hogy "lopni" kellett az adatokat és nem volt eleve nyilvános. Sajnos a titkolózás a korrupciónak kedvez. Ennek pedig a nép issza meg a levét.
Arany igazság: "Az igazságot nem rejtjük véka alá."

Aki fél a nyilvánosságra hozataltól, az önnön bűnösségének kiderülésétől fél. Önmagát bűnösnek tartja.
Butaság lenne azért titkolóznom, nehogy kiderüljön az ártatlanságom.
Vagyis véleményem szerint bölcsebb eltörölni ezen előjogokat. Az ország helyzete javulna.