Emlékszem rá, de a rozs hamarabb volt széles körben népszerű szeszgabona, mint hogy ilyen kényesebb cefrézési módszer reálisan elterjedhetett volna. (Én nem is vagyok benne biztos, hogy szélesebb körben valaha is elterjedt.) Az termett a legbiztosabban, azt volt a legolcsóbb felvásárolni. Ugyanezért lett a 19. században a rozsnál is sokkal népszerűbb a krumpli. Azt is több országról olvastam, hogy jobban szerettek búzából főzni, hogyha abból is volt olcsó fölösleg.

Az mondjuk igaz, hogy régebben, ha nem volt elég árpamaláta, helyenként akár magukban is szokás volt becefrézni a gabonákat (akár malátázással, akár anélkül), aztán adott, amennyit adott.