Szia 'Embi'!
Divat alatt elsősorban a gyors változásokra gondoltam, melyeket semmiféle egyéb szempont nem indokol, mint a megfelelési kényszer.
Hivatkozol a sportosságra, ebben már számomra fellelhető (ha tévedek, engem is javítsatok!) némi célszerűségi szempont is, nevezetesen a kényelem. De a divatirányzatok többségére, szerintem, ennyi pragmatizmus sem mondható el!
Mondok egy élő példát: Nem túl régen, ha mondjuk kilyukadt a nadrágod, az nagyon ciki volt, és ha nem lehetett úgy megfoltozni, hogy ne lássék, mehetett a kukába.
Manapság meg "gyárilag szétlyuggatott" farmernadrágokat hordanak. És nem csak a tinik, akik még -úgymond- keresik az identitásukat, ezért jobban befolyásolhatóak, hanem sokszor a negyvenes, ötvenes celebek is, amikor színpadra lépnek. Vagy nem csak színpadra... Vagy nem is csak a celebek... Ezen pl. sosem tudom, röhögjek-e, vagy sírjak inkább?
A használt cuccos dologhoz hasonlóról én is hallottam, ott valami "zöld" szemléletre hivatkozott az érintett.