“A személetesség megfelel a már többször említett őskori analógiás, azaz rokonító, hasonlító gondolkodásnak.” Czakó Gábor

Tehát a magyar szavak fejlődési íve egyszerre rokoníthat hangutánzó és leíró tulajdonságokat, mivel hallás-látás-tapintás - érzékszevi tapasztalatokat rögzít. Pl. Kopog - kopik - kopasz - kupa

vagy, töm, tömb, domb, dudor, dundor, donga, dönget, döntöget, dübög, dong, dobol, dob stb.